Giró-Szász András kormányszóvivő egy mai sajtótájékoztatón cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint egy maximális hitelösszeg alapján korlátoznák az igénybevételt.

A végtörlesztéssel kapcsolatos fontosabb törvénymódosítási javaslatok lényege:

- lakóingatlanon alapított zálogjoggal vagy állami készfizető kezességgel nyújtott devizahitelek végtörlesztése esetén a pénzügyi intézmények 180 CHF/HUF, 250 EUR/HUF illetve 200 JPY/HUF árfolyamot alkalmaznak, ha

- a végtörlesztéssel érintett devizahitel folyósításánál alkalmazott árfolyam ezeknél nem volt magasabb

- a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentést 2011. december 30. napjáig kell benyújtani

- a végtörlesztéssel érintett devizahitelhez kapcsolódó áthidaló vagy gyűjtőszámlahitel-tartozás végtörlesztését a hitelfelvevő ezzel egyidejűleg vállalja

- a pénzügyi intézmény nem utasíthatja el az igénybejelentést, köteles a végtörlesztésre irányuló lezárást 60 napon belül előkészíteni

- költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot a végtörlesztésért nem lehet felszámítani

- a törvény a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba, és 2012. április 1-jén hatályát veszti

Egy mai sajtótájékoztató szerint a fenti pontok még nem feltétlenül véglegesek, kiegészülhetnek majd például azzal, hogy a végrehajtási szakaszban lévő hitelek esetében is lehetővé teszik a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét. Ennek lehetőségét a kormány vizsgálja - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Elmondta azt is, nem lát lehetőséget arra, hogy a bankadó csökkentésével kompenzálják a felmerülő veszteségekért a bankokat.


Devizában nem felszámolható költségek

Rogán Antal törvényjavaslata korlátozza a devizahitelek esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Csak azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamat jellegű kezelési költséget.

Nem számolható fel devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.


Teljes lesz az adóslista

Szintén Rogán Antal nyújtotta be azt a törvénytervezetet, mely alapján létrejön a pénzügyi szakma által régóta sürgetett teljes adóslista a természetes személyek esetében is. A tervezet szerint a lakossági hitelnyilvántartás segíti a hitelképesség megalapozottabb megítélését, a lakossági eladósodás csökkentését, a pénzpiac biztonságos működését.

A tervezet szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt további feltételekkel egészíthetik ki a KHR (központi hitelinformációs rendszer) kezelésére engedélyt igénylő pénzügyi vállalkozások számára. A törvényjavaslat gyakorlatilag nem módosítja a negatív adóslistán szereplők adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat, vagyis 90 napon túl legalább a minimálbérnek megfelelő összegben tartozók adatait továbbra is felhasználhatják a bankok.

A jól fizető adósok esetében viszont gyakorlatilag lehetővé teszi a tervezet, hogy adataikat a hitelszerződés lezárultát követően további öt évig kezelhessék a bankok. Ehhez azonban az adós hozzájárulása szükséges.

Az adósok adatainak KHR-be történő átadását megelőzően a banknak be kell szereznie az ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hozzájárul-e ahhoz, hogy adatait a KHR-ből más bankok is használhassák. Amennyiben nem, a visszautasítás tényét a KHR-ben rögzíteni kell.