Meghökkentő tények a magyar valóságról

Sok országban a gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások adják, amelyből fontos szerepet hasítanak ki a családi vállalkozások, itthon viszonylag keveset tudunk róluk. Ezen próbált meg változtatni a Budapest Gazdasági Egyetem egy új kutatása.
Dzindzisz Sztefan, 2017. október 16. hétfő, 11:23

Bár az utóbbi időben gyakran esik szó a családi vállalkozásokról, tulajdonképpen semmit nem tudtunk róluk, nem állt rendelkezésre pontos adat a létszámukról sem - modnta Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója és a kutatási program vezetője, hogy miért volt szükség az idén nyáron indult felmérésre.

A szakember szerint a kutatást nehezítette, hogy nincsen pontos meghatározása a családi vállalkozásoknak, a nemzetközi gyakorlat 56 meghatározást ismer. A kutatás végül azokat a cégeket tekinti családi vállalkozásnak, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van és a család részt vesz a vállalkozás irányításában vagy a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, vagy a vezetést és a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

Mindezek alapján úgy látják, hogy a vizsgált magyar kkv-szektor 58 százaléka számít családi vállalkozásnak, azaz mintegy 29 500 ilyen céget azonosítottak, melyek leginkább a feldolgozóiparban, az egyéb szolgáltatási szektorban (ebbe az informatikától a fodrászatig sok minden beletartozik), illetve tudományos-műszaki tevékenységet végeznek. (Ettől az 50 magyar cégtől nagyon sokat várnak.)

Amennyiben a területi elosztást nézzük, úgy azt látjuk, hogy ezen cégek nagyjából jól el vannak osztva az országban, azonban látható trend, hogy Budapesten arányaiban kevesebb a családi vállalkozás. A kutatásból kiderült az is, hogy ezek a kkv-k jellemzően néhány embert tartanak el, a mintába például már nem tudott bekerülni 200 főnél nagyobb vállalkozás.

Itt fontos azt is megjegyezni, hogy ebbe a körbe a 3 fő alatti cégek, illetve azok, amelyek nem érik el az évi 50 millió forintos bevételt, nem tartoznak bele a kutatás célkeresztjébe, ahogy a nagyvállalatok sem.

Amennyiben önbevallást néznek, azaz azt, hogy hány cég tartja magát családi vállalkozásnak, úgy már érdekes módon, alacsonyabb szám jön ki, a kkv-k 51 százaléka mondja ugyanis.

Attól, hogy ott dolgozik az anyós és a gyerek, sokan nem tartják magukat családi vállalkozásnak

- magyarázta az adatot Radácsi, aki szerint, ha idővel megéri majd ebbe a körbe tartozni - például valamilyen adózási, vagy közbeszerzési előnyt miatt -, akkor várhatóan többen fogják magukat annak vallani.

Sírba száll a vállalkozás?

Az első eredményekkel kapcsolatban elmondta, hogy nincs nagy különbség a családi és a többi kkv között. Ennek oka Radácsi szerint az, hogy nem telt annyi idő, hogy a családi vállalkozások jellemzői elkülönüljenek a többi cégtől. A különbségek leginkább ott láthatók, ahol már többedik generáció vezeti a vállalkozást - tette hozzá a kutatási program vezetője.

A becslésük szerint mindössze 2866 az olyan cég, ahol az utódlás lezajlott, vagy öt éven belül esedékes. Ami viszont most már látható: ezek a vállalkozások jobban növekednek, mint az első generációs társaik.

A felmérésből kiderült az is, hogy a mintában szereplő egy- és többgenerációs vállalkozások átlagos alapítási éve között nincs jelentős különbség: 1997 az egyik és 1999 a másik csoport esetében. Ebből arra is következtethetünk Radácsi szerint, hogy ahol van erre irányuló szándék, ott a vállalkozás húszéves korára el lehetett jutni a családon belüli cégátadásig.

"Sokszor elterjedt nézett, hogy a gyerek automatikusan átveszi a céget, nem foglalkoztak azzal, hogy felkészítsék erre a gyermeküket. Nyugaton ez már bevett szokás, ott már viszonylag kis korában elkezdik megkedveltetni a gyerekkel a vállalkozó létet. Ennek hiányában jellemző, hogy a cég apu és anyu halálával ugyancsak sírba száll, vagy egy külső szereplőnek adják át a vállalkozást" - hangoztatta Radácsi. Szerinte ez még akkor is így van, ha a kutatás szerint a válaszadók fele szeretné a családon belül tartani a céget. Erre készülnek is, hiszen a tulajdonosok a legtöbb esetben idősebbek az átlagos cégvezetőnél, így hamarosan szükségük lesz a váltásra.

Furcsa

Amikor azt kérdezték, hogy a vállalkozás jövőjével kapcsolatban kivel beszélgetnek, úgy a legnagyobb arányban (minden megszólított egynegyede) a banki partnert említette, amit a könyvelő követett. Furcsa, hogy mindössze a családi vállalkozások 5 százaléka keresi a többi ilyen cég társaságát - mutatott rá Radácsi.

Sokatmondó adat az is, hogy a családi vállalkozások 20 százaléka semmilyen pénzügyi eszközt nem használ a cége fejlesztéséhez, 26 százalék a folyószámlahitelekben, 21 százalék tulajdonosi kölcsönben hisz, míg 7 százalékuk vallotta be, hogy a családtól is kapott kölcsönt.

Érdekesség, hogy termékével vagy szolgáltatásával a kkv szektornak mindössze 28 százaléka lépett új piacra, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek kétharmada még csak nem is gondolt eddig exportra - emelte ki a kutatás vezetője. A teljesítményt sem szeretik ellenőrzni, hiszen mindössze 30-40 százalékuk fordít erre figyelmet.

Mindezek ellenére az alkalmazottak 66 százalékát képzik, ám minél feljebb megyünk a hierarchiában, úgy csökken ennek aránya. "A cégek negyedénél tehát semmilyen képzés nincs, még tűzvédelmi sem" - jegyezte meg Radácsi.

Nincs jövőkép

Pénzügyi tervezéssel kétharmaduk foglalkozik, de csak mindössze 15-20 százalék csinál innovációs tervet, viszont van 10 százalék, akiknek semmilyen terve nincs (!) a jövőre vonatkozóan. A megkérdezettek 25 százaléka mindenben maga dönt, a cégvezető még a saját családtagjait sem vonja be a döntésekbe, míg 20 százalék megkérdezi a gyerekét, 30 százalék pedig a házastársát.

Itthon ennek megfelelően az a jellemző, hogy egy házaspár irányítja ezen cégeket, a gyerek még ritka esetben szól bele a cég vezetésébe. A családi vállalkozások jelentős többsége (73 százalék) esetében az alapító Magyarországon sem egyedüli tulajdonos. A családi vállalkozások 47,6 százalékában a tulajdonos vagy ügyvezető házastársa tulajdonostárs a cégben, ennél sokkal kisebb arányban (32,8 százalék) jelennek meg a tulajdonosok között a gyerekek. Más családtagok említése nagyságrendileg ritkább.

Nem igazán innovatívak

Ahogy az a többi magyar vállalkozásra, úgy a családi vállalkozásokra is igaz, hogy innovációban nem túl erősek, nagyjából harmadukra jellemző valamiféle újítás. Emellett van egy másik harmad, amelyik semmilyen szinten nem fejleszt, míg a középső harmad a kettő között helyezkedik el - mondta Radácsi.

Saját bevallásuk szerint a cégek több mint 95 százaléka etikusnak tartja magát és állítása szerint betart minden szabályt - tette hozzá Radácsi, aki szerint ez inkább önámítás, a személyes interjúk során valószínűleg árnyalódni fog ez a kép. Ezt mutatja az is, hogy amikor rákérdeztek, hogy miben nyilvánul meg az etikus magatartásuk, sokan nem tudtak konkrét példát említeni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarosPifta, 2017.10.16 14:52

Magyar valóság. Rohadt magyar valóság, ami miatt bojkottálom a KFC-t::
Ököllel verte véresre a biztonsági őr az Index újságíróját a Király utcai KFC-ben
cikk: https://444.hu/2017/10/16/okollel-verte-veresre-a-biztonsagi-or-az-index-ujsagirojat-a-kiraly-utcai-kfc-ben
----------------------------------------------------
Soha az életben nem költök a KFC-nél, mert:
1., így bánik a vásárlóival
2., a panaszkönyvet minden esetben át kell adni, sőt, elérhető helyen kell lennie.
Remélem a Fogyvéd olvassa.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SPW, 2017.10.16 12:34

Alapvető kérdés, hogy a magyar családi vállalkozásokhoz vállalkozási keret szükséges. Ameddig EU szerte támogatott anyagilag, képzéssel a forma, addig Magyarországon a bankok kémkednek a már vagyonosabb ügyfeleik érdekében a felfutó magyar cégek anyagi bázisa felől. Olyan formán is, hogy tőkét adnak a banknak, hogy adatokhoz jusson és kikérdezhessék as felnövekvő konkurenciát!

Magyarország Orbáni mélységei vagy Kádárista sátánjai ott lebegnek örökre! A családok kockázatos magánvagyonukra is szemet vető állami rendszere, NAV és társaik, nem segíteni, hanem kifosztani akarnak. Egyetlen olyan szervezet nem működhet Magyarországon békében aki fejlődik és kikerüli az Orbánista rendszert! Mind vagy behódol, vagy kitépik a szárnyait!

Erre nem kell kutatás: erre csak figyelmet kell szánni és kiderül: félelemben nem lehet vállalkozni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html