Tovább száguld a magyar e-kereskedelem

Egymilliárd euróra (310 milliárd forintra), az előző évhez képest 40 milliárd forinttal nőtt a magyar online kiskerforgalom tavaly. Már az összes vásárlás csaknem 4 százaléka online történik. A magyar elektronikus piac el van maradva még a nyugat-európaihoz képest, és már az is látszik, melyek a hazai bővülés korlátai. Egyre sikeresebbek a fekete pénteki akciók és a karácsony is nagyot lendített a 2016-os adatokon - derült ki a GKI Digital és az árukereső.hu indexéből.
Szabó Dániel, 2017. február 22. szerda, 10:09

A teljes hazai kereskedelem tavaly csak 7,8 százalékkal nőtt, az online szegmens ennél háromszor gyorsabban, 18 százalékkal bővült. A magyar online forgalom így elérte az egymilliárd eurót. Az EU 28 tagállamában ugyanez az érték 407-410 milliárd euró volt 2015-ben, tehát az átlaghoz képest a magyar piac még mindig le van maradva - állapították meg az éves felmérésben - mondta el Madar Norbert a GKI digitális üzletágvezetője a kutatás ismertetésekor.

Tavaly 2,8 millió online vásárló volt, körükben 27 százalékos volt fővárosiak, 9 százalék a pest megyeiek aránya. Ugyanakkor a rendelések 41 százalékát Budapestről adták le. Összesen 30 millió darab elektronikus rendelést folytattak Magyarországon.

Az viszont jó hír, hogy a webáruházak 80 százaléka eredményesebb évet zárt, mint egy évvel korábban. Leginkább az utolsó negyedév volt a növekedés motorja, az egész éves forgalom 36 százalékát ekkor bonyolították.

Már ebből is érzékelhető, hogy egyre több magyar cég indít Black Friday akciókat, az amerikai hálaadásnapi ünneppel egy időben. Viszont a fekete pénteki akciók igazán a nagyobb piaci szereplőknek éri meg: az egész piacot nézve csak a webáruházak 32 százaléka hozta azokat a forgalmi várakozásokat, amelyre számított.

A karácsonyi időszak viszont sikeresebb volt: akkor a cégek 50 százaléka ítélte úgy, hogy meghaladta a saját várakozásait. A 2016-os ünnepi időszak összességében 15 százalékkal jobb volt, mint egy évvel korábban.

A kisebb szereplők nehezen tudnak kitűnni a négy-öt mamutcégek közül. Viszont az erős piackoncentráció hátráltatja a szektor növekedését is, ugyanis Magyarországon korlátozott a vásárlói bázis.

Ezt vásároljuk

Ahogy az előző években is, úgy tavaly is a legtöbbször műszaki cikkeket vásároltak online a fogyasztók 59 milliárd forint értékben. Ezt követte a játék és a kultúra, majd a számítástechnikai szektor 38-40 milliárdos forgalommal.

A legnagyobb arányban a műszaki cikkek (29 százalék), továbbá a divat-sport, valamint a szépségápolási termékek iránti online kereslet nőtt 22-22 százalékkal.

A növekedés korlátait mutatja, hogy az online vásárlók száma második éve csak egy számjegyű, 7 százalékos bővülést mutat. További problémát jelent, hogy főként azok a szektorok nőnek, amelyekre csak alkalmakhoz kötött kereslet van (kulturális termékek, játékok). Az fmcg (napi fogyasztási cikkek) szektor előtt még nagy növekedés lehet. Madar Norbert szerint a jövőben többen intézhetik rendszeres bevásárlásukat online.

Erősebb lesz a fogyasztóvédelem

Még mindig csak a vásárlások 1 százalékától állnak el a vásárlók. Körülbelül 240-250 ezer vásárlást mondanak vissza 14 napon belül a fogyasztók.

A termékeket visszaküldeni a legtöbb kereskedőnél kétféle módon (személyesen vagy postai úton) lehet megtenni. A csomagküldés a legnépszerűbb megoldás, az esetek 50 százalékában ezt választják

Ez viszont idén változni fog: módosul a fogyasztóvédelmi törvény, ez hangsúlyosan érinti az e-kereskedelmet. A jogsértő áruházakat feketelistára teszik, de fontos módosítás, hogy a büntetések minimumösszege már nem 15 000, hanem akár 200 ezer forintos is lehet.

A törvénymódosítás a webáruház üzemeltetők 60 százaléka szerint igazságtalan, mivel nincs összhangban az elkövetett vétség súlyával, vagy a kiszolgálás és a forgalom mértékével. Viszont a jogszabály előírja, hogy az első vétségnél csak figyelmeztetést kapjon a webáruház, pénzbüntetést csak azután kaphat, ha nem tett érdemi lépéseket. Viszont minden esetet külön kezelnek majd a hatóságok.

HOZZÁSZÓLÁSOK