Át kell rajzolni a régió térképét - újabb ország a szétesés szélén

Európa következő szeparatista konfliktusa egy évszázadok óta zűrzavaros régióban, a Balkánon, Magyarország déli határához egészen közel robbanhat ki. A kérdés valószínűleg már csak az, hogy mostanában vagy évek múlva kell újranyomtatni a térségről készült térképeket.
Komócsin Sándor, 2017. november 16. csütörtök, 17:11

Európa következő szeparatista konfliktusa a kontinens legbizonytalanabb régiójában, a Balkánon következhet be - írja a Bloomberg a katalán és skót elszakadási törekvésekre utalva. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője el akarja szakítani etnikai közösségét Bosznia-Hercegovinától. Ezzel véget vetne a három közösség (horvát, muszlim és szerb) együttélésének, amelyek hatalommegosztásáról a jugoszláv polgárháborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződésben állapodtak meg.

Nem fog hiányozni

Bosznia csendben szétesik, és ez a legjobb, ami történhet vele - jelentette ki Dodik nemrégiben egy interjúban. Ha látunk egy esélyt a szakításra nem fogjuk elszalasztani, senki se kételkedjen ebben! Sose volt gondom az oroszokkal, míg Nyugatról egymás után kapom az ultimátumokat - tette hozzá arra utalva, hogy az USA nem veszi jó néven a daytoni békeszerződés nyomán kialakult státus quo megváltoztatását.

Törekvéseire válaszul például az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be a Republika Srpska ellen, ám a közösség vezetősége támaszkodhat Oroszországra, a szerbek régi barátjára. Dodik hétszer találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel 2011 márciusa óta és ötször tárgyalt Szergej Lavrov külügyminiszterrel az elmúlt évtizedben. A köztársaság második legnagyobb befektetője Szerbia után Oroszország.

Vergődő állam

Miközben a volt Jugoszlávia helyén létrejött független államoknak sikerült hátra hagyniuk a véres polgárháború legsúlyosabb következményeit, Bosznia-Hercegovinát az évtizedek óta érkező nemzetközi támogatás sem volt képes lábra állítani. A vallási alapon megosztott három közösség folyamatosan csatázik egymással a bonyolult hatalmi rendszerben, ami megbénítja az állami intézmények működését.

Az országot irányító elit nem képes megállapodni azokról az alapvető gazdasági reformokról sem, amelyek a Nemzetközi Valutaalap szerint szükségesek lennének. A 3,7 milliós lakosságú, nagyjából fél Magyarországnyi területű Bosznia-Hercgovina GDP-je mindössze 17 milliárd dollár (a magyar bruttó hazai termék kevesebb, mint hatoda), az egy főre eső GDP az EU átlag 15 százaléka. Az ország lakossága jelentős részben külföldön dolgozó rokonainak hazautalt támogatásából él.

Háromféle elektromos áram

Bosznia a háború lezárulása óta a legsúlyosabb válságát éli át - mondja Timothy Less, a cambridge-i Nova Europa politikai kockázatelemző intézet igazgatója. Nem csupán arról van szó, hogy a közös intézmények eljutottak a teljes szétesés határára, hanem úgy tűnik, senki sem érdekelt abban, hogy helyre állítsák azok működését.

Nem csak a szerbek utasítják tehát vissza az együttélést, hanem a muszlimok és a horvátok is. Az ország cégei és intézményei három részre szakadtak. Ahogy egy helyben dolgozó osztrák szakember megjegyzi: van muszlim, katolikus és ortodox áram az országban. Ő úgy látja, hogy ez a helyzet teljesen megfelel mindegyik helyi politikusnak.

A lakosság felét adó muszlimok Dodikot vádolják az ország jövőjének tönkre tételéért. Szerintük a szerb politikus szeparatista politikája nem csupán a balkáni országot veszélyezteti, hanem egész Európát is. A horvátok ugyan ellenzik a szétválást, de úgy gondolják, hogy ha a szerbek távoznak, akkor ők is ezt teszik, és csatlakoznak Horvátországhoz.

Az idő dolgozik

Dodik sokat változott az elmúlt két évtizedben. Madeleine Albright akkori amerikai külügyminiszter 1998-ban még azt mondta, megjelenése friss levegőt hozott a térségbe, ám 2006 óta már nem a Nyugattól vár segítséget közössége problémáinak megoldásához. 2013-ra eljutott oda, hogy nem nevezi népirtásnak az 1995-ös srebrenicai vérengzést, amelyben 8700 muszlim férfit és fiút mészároltak le szerb katonák.

A boszniai szerb vezető szerint az idő neki dolgozik. Bosznia-Hercegovina szét fog esni függetlenül attól, hogy megtartják-e azt a függetlenségi népszavazást, amelyről egyelőre lemondott. A Republika Srpska egyszer önálló ország lesz - állította a lapinterjúban. Hogy ez öt, vagy tíz, vagy 15 év múlva következik be, az nem számít. Garantálom, hogy a független Srpska az ölünkbe fog hullani, mint egy érett gyümölcs.

A nyitóképen Miloard Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője látható. Forrás: Elvis Barukcic / AFP


HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.11.17 11:43

@Darabont1453:
en is ezt gondolom. ez a katalon helyzettel szemben pont megoldas lenne, mivel az osszes fel egyetert a felosztassal. nem is kene hozza sokat tenni, befogado orszagokkal leulni, meghuzni a hatarvonalakat es mehet is nepszavazas. majd az eu-ban ugyis ujra talalkozni fognak, de legalabb nem olik egymast...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2017.11.17 00:55

Működésképtelen állam volt már akkor amikor létrehozták.
Itt volt a lakosság számarányát nézve a legnagyobb vérengzés a jugoszláv polgárháborúban. Mindenki ütött mindenkit.
Fel kellett volna osztani az egészet már annak idején három részre. Lett volna egy muszlin Bosznia, a másik két rész pedig ment volna Horvátországhoz és Szerbiához. Sem vallásilag sem kulturálisan nincs ennek a 3 etnikumnak semmi köze egymáshoz. A polgárháborús vérfürdő és rengeteg egyéb erőszak pedig csak növelte a távolságot, persze a ruszkik is rátesznek egy lapáttal, de sokat nem kell ügyködniük....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.11.16 18:16

oroszország érdeke a feszültség szítása külföldön, így washington és brüsszel nem az ukrajnai helyzettel foglalkozik.

lásd szíria, észak korea, az európai migrációs válság , szaudi helyzet és most bosznia.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html