Szomorú jövő várhat Magyarországra, ha ezt nem szívleli meg

Azután, hogy régiónk országai ígéretes javulást produkáltak az elmúlt 25 évben, több helyen visszalépés történt, egyebek mellett olyan területeken is, mint az igazságügyi rendszerek reformja. Miután ennek a gazdaságra is komoly hatása van, az IMF egy külön fejezetben foglalkozik a témával a legfrissebb regionális elemzésében, melyből kiderül az is, hogy Magyarországnak mely területeken kellene lépni.
Szabó Zsuzsanna, 2017. november 16. csütörtök, 07:06

Az IMF legfrissebb, európai regionális elemzésében külön fejezetet szentelt az igazságügyi rendszerek reformjának, a "Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa elmúlt 25 éves tapasztalatára alapozva". A szervezet elemzői szerint az elmúlt negyed évszázad alatt a régió országaiban jelentősen nőtt az életszínvonal, amihez az is hozzájárult, hogy komoly előrelépés történt az igazságszolgáltatás rendszerének megerősítésében - főleg az uniós csatlakozásnak köszönhetően -, de e folyamatban az utóbbi években visszalépésre is sor került.

Márpedig az intézményrendszer fontos a gazdasági növekedés szempontjából, a jogi keretek kritikus és létfontosságú elemei az üzleti környezetnek - hangsúlyozza a Valutaalap. Az erős intézmények alapvető elemei az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének, segítenek a képzett emberek megtartásában és bevonzásában, továbbá biztosítják, hogy a növekedés befogadó és fenntartható legyen.

Főleg ezzel indokolja a Valutaalap, hogy a mostani regionális elemzésében (Regional Economic Outlook - ROE) esettanulmányokon keresztül mutatja be a külső és belső tényezőket - például az EU csatlakozás hatását -, mi is történt ezen a területen Közép- Kelet- és Délkelet-Európában. Az elemzésben szereplő hat esettanulmány között Magyarország ugyan nem szerepel - Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Észtországot, Lengyelországot, Romániát és Szerbiát vizsgálták -, de az intézményrendszer erőssége és minősége és annak a gazdaságra gyakorolt hatása közötti összefüggés más esetekben is iránymutató lehet.

Az elemzések következtetései alapján a kezdeti feltételeken túl az igazságügyi reformok végrehajtását lehetővé tevő környezet olyan tényezőket és szabályokat teremtett, amelyek

  • javították a lehetőségek és források egyenlőbb elosztását,
  • korszerűsítették a köztisztviselők felvételének és képzésének szabályait és eljárásait,
  • és növelték az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

Ez erősebb államot, nagyobb átláthatóságot, függetlenebb, pártatlan és hatékony igazságügyi rendszert eredményezett. Az EU és az Európa Tanács erős külső tényezőként segített e reformok katalizálásában, de a reformokban történtek visszalépések, azok tartóssága sokkal inkább belső tényezőkön múlott - mutat rá az elemzés.

Mi történt?

A 2008-as pénzügyi válságot megelőzően e gazdaságok gyors konvergenciáját az európai értékláncba való gyors integrálásból fakadó magas termelékenységnövekedés segítette, erős volt a tőkebeáramlás és a gazdasági és intézményi reformok széles körét hajtották végre az EU-csatlakozáshoz szükséges átmeneti időszakában - olvasható az elemzésben.

A pénzügyi válságot követően azonban a teljes termelékenységnövekedés eltűnt, amelyet leginkább a beruházások sínylettek meg. A jövőkép is meglehetősen sötét a régióban: az idősödő társadalmak miatt egyre apad a munkaképes népesség, amelyet még a folyamatos kivándorlás is megfejel, illetve mindehhez társul még a képzett munkaerő hiánya is.

Itt lenne mozgástér

Miután az IMF szerint a külső környezet várhatóan - az uniós csatlakozási időszakkal szemben - kevésbé lesz támogató, a potenciális növekedés emeléséhez a belső megtakarítások és befektetések számára kellene jobb környezetet teremteni, ezért új és a korábbinál komplexebb intézményi és kormányzati reformokat kellene végrehajtani. Ebben a helyzetben az IMF szerint az erős jogi intézmények létfontosságúak.

Így az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem sok európai országban kulcsfontosságú strukturális reformmá vált. Az IMF elemzése - egy korábbi analízisre hivatkozva - utal rá, hogy az igazságügyi rendszerek hatékonysága és kapacitása több országban megkönnyítené az adósságrendezést, miután javítaná a szerződések betartathatóságát, erősítené a magántulajdon védelmét (utóbbit Koszovó, Szerbia és Szlovénia esetében említik).

Magyarországon viszont - Bulgária, Görögország, Olaszország Románia és Ukrajna mellett - a korrupcióellenes fellépés erősítését szorgalmazza a nemzetközi szervezet. Az elemzés szerint ugyanis az igazságügyi reformok és a korrupció elleni küzdelem elleni harcban az uniós csatlakozás után lassulás következett be, több bolgár és magyar reform is sérülékenynek bizonyult, az Európa Tanács pedig az utóbbi időben Lengyelország bíróságainak függetlenségével kapcsolatban is aggodalmakat jelzett.

Mindez azért lenne fontos, mert a közép-, kelet- és délkelet-európai országok és az EU régi tagállamai (EU15) között fennálló termelékenységbeli különbségre részben a befejezetlen igazságügyi reformok és a magántulajdon védelmének hiánya lehet a magyarázat. Magyarországon az IMF szerint

kisebb mértékben az üzleti szabályozás lazítása, nagyobb mértékben az igazságügyi rendszer korszerűsítése, valamint a magántulajdon védelmének erősítése jelent növekedési potenciált.

Miért fontos ez?

Az IMF elemzői szerint a hatékony intézmények - a hatékony jogállamiság alapján - fontos szerepet játszanak az igazságosabb és fenntarthatóbb növekedés kialakításában. Több tanulmány is rámutatott már, hogy azok a nemzetek, amelyek magas minőségű intézményrendszerrel rendelkeznek, általában jobban prosperálnak. Az erős és jó minőségű intézményrendszerek több csatornán erősítik az igazságos és fenntartható növekedést:

  • Biztosítják az egyenlőbb hozzáférést a lehetőségekhez, a gazdaságban is igazságosabb versenyfeltételeket teremtve.
  • Biztosítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyek mérséklik a járadékvadász viselkedést, biztosítják a közvagyon hatékonyabb és igazságosabb felhasználását, illetve a jobb kormányzati szolgáltatásokat. A fékek és ellensúlyok rendszere kevésbé függ egy embertől, így korlátozza az olyan jogszabályok meghozatalát, amelyek csak bizonyos érdekcsoportok érdekeit szolgálják.
  • Magas szinten reagál az állampolgárok preferenciáira és igényeire, ami alapvető fontosságú a kormányzat és az intézményrendszer iránti bizalom kiépítésében, ezen keresztül pedig hozzájárul ahhoz, hogy konszenzus alakuljon ki a növekedésösztönző reformokban.

Az erős intézményrendszer azzal is hatással van a növekedésre, hogy erősíti az elköteleződést és a közös fellépést, amelyek főleg a beruházások megvalósításában és a hatékonyságban játszanak fontos szerepet - például vállalatok és magánemberek biztonságosnak érzik, hogy termelő tevékenységekbe ruházzanak be.

Az intézmények minősége a termelésre is hat, például a munkaerőpiacon keresztül, miután a gyenge intézményrendszer és a rossz kormányzás hatással van a képzett munkaerő kivándorlására, de hatással van a beruházásokra a magántulajdon védelmén keresztül (ez akár az innovációra is kihathat), a hatékonyságra, miután hatással van az innovációra és termelő tevékenységre a bizalmon, az együttműködésen, az elköteleződésen és a szerződések betartatásán keresztül.

Közvetett hatásai is vannak

Az intézmények a növekedés szempontjából olyan közvetett dolgokra is hatnak, mint a kormányzati kiadások, bevételek és szolgáltatások: a gyenge intézményrendszer nyomán a költségvetés adóbevételektől eshet el és nagyobb szürke illetve feketegazdaság kialakulását eredményezi, melynek eredményeként a kormány sem tud minőségi közszolgáltatásokat biztosítani állampolgárainak. Tanulmányok azt mutatják, hogy jobb állami beruházási menedzsment - átlátható közbeszerzések és projektértékelési folyamatok - hatékonyabb közintézményrendszerrel és az uniós források jobb felhasználásával járnak.

Az erős igazságügyi rendszer a hitelekhez való hozzáférést is könnyíti - főleg a szerződések betartathatóságán keresztül. A gyenge adósságrendezési és csődeljárási keretek a problémás hitelek hasznosítási értékét is csökkentik.

A gazdaság ellenálló-képességére is hatással van a negatív sokkok idején, miután az intézményrendszer feladata a minőségi intézkedések meghozatala és azok végrehajtása. Azok az országok, amelyekben erős a magántulajdon védelme, kevésbé vannak kitéve a piaci krachoknak.

Néhány hitelminősítő és tőkepiaci szereplő is figyelembe veszi az intézményrendszer és a kormányzás fontosságát a makrogazdasági stabilitásról szóló elemzéseiben illetve a szuverén adósbesorolások megítélésénél. Ez pedig az államadósságnál a kockázati feláraknál játszhat fontos szerepet.

Az intézményrendszernek emellett jelentős hatása van az egyenlőtlenségre és a befogadó növekedésre is. A korrupció alááshatja az állam azon képességét, hogy befogadó növekedést ösztönző intézkedéseket hozzon, miután kedvezőtlen hatással van a makro- és költségvetési stabilitásra,  a beruházásokra, a humán tőke felhalmozására és a szociális kiadásokra.

Az erős és hatékony intézményrendszerek  ugyanis erősítik az együttműködést, a bizalmat, könnyebbé teszik a reformok végrehajtását, az adók beszedését és minőségi közszolgáltatást biztosítanak, azaz hozzájárulnak a fenntartható növekedés eléréséhez - olvasható az IMF jelentésében.

Hogyan tovább?

Mindezek nyomán az IMF úgy gondolja, hogy a jövőben e régió országaiban a reformoknak sokkal inkább az erős versenyszabályozásra, a kevesebb kereskedelmi és piaci belépési korlátokra, illetve olyan újraosztó költségvetési politikákra kell koncentrálniuk, amelyek a szereplők számára növelik a lehetőségeket, a köztisztviselőket pedig szigorúan érdemek alapján kellene kiválasztani.

Amellett, hogy garantálják az információ szabad áramlását, javítani kellene az átláthatóságot például azzal, hogy a kormány teljesítményéről, a közforrásokról, pénzügyi érdekeltségekről és a tulajdonosi struktúrákról tájékoztatnak.

Címlapkép forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix3, 2017.11.17 09:19

@troll:
Ja, de ilyen alapon mindenki visszafelé indult el! Nédd' a':
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=DE-HU-SK-PL-Cz

A V4 összes állama visszafelé fejlődik!
:D
ITT A VILÁGVÉGE!
:D

Ami meg a 2008 utáni teljesítményt illeti valóban az a helyzet, hogy a Brüsszeltől kapott alamizsna meg sem közelíti a külső adósság csökkentésére visszafizetett összegeket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.11.17 09:05

az intezmenyrendszert en inkabb azert gondolom fontosnak, mert kormanyokon ativelo funkcioja van. tehat ha mondjuk az oktatasnak lenne egy normalis erdekervenyesito foruma, akkor nem tudnanak magyarbalintok es hoffmanrozsak szetbaszni mindent. ez lenne a fek es ellensuly, hogy a dilettans minisztereket elkuldenek a picsaba. persze ehhez kene egy felvilagosult embertomeg, aki ezeket a jeleket erzekeli, es szavazataval jelzi, ha a kormanyzat leter a helyes utrol. a jelenlegi helyzet az, hogy a nyuggereknel az orban kepe ott log jezus mellett a falon. a kommunizmus visszalopozott, ez megkerdojelezhetetlen. 2017-ben mar nem vagyunk messze 89-tol...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.11.17 08:57

erdekes a szitu, mert a feketegazdasag visszaszoritasa az eleg hatekony lett, mikozben a korrupcio sosem latott merteket ert el. ebbol nyilvanvalo a kormanyzati szandek, rajtunk kivul senki sem lophat. kar, hogy ilyen PC modon becsomagoljak a nyilvanvalo dolgokat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.11.16 14:10

2008 ig rohamosan zárkóztunk fel a nyugathoz, azonban 2008-ban megfordult a trend és dinamikusan szakadunk lefele:

2000-ben a magyar gdp/fő a német 19% a volt
2008 ban a magyar gdp/ fő a német 34 % a volt
2016 ban a magyar gdp/fő a német 29 % a volt

ez annak ellenére történt, hogy 2009 től hatalmas mértékben megnőtt az eu-tól kapott támogatás mértéke , azóta évente 4-5 milliárd euróval kaptunk többet brüsszeltől, mint amennyit befizettünk, míg 2009 előtt csak 1-2 milliárddal.
enélkül még sokkal nagyobb lett volna a leszakadásunk.

de nem lehetünk büszkék a 2008 előtti teljesítményre, ugyanis az külföldi hitelbeáramlással felfújt lufi volt , a 2008 utáni gyászos teljesítményünk oka pedig az, hogy megkezdtük leépíteni a hatalmasra duzzadt külső adósságot ( ez nem keverendő az államadóssággal!!).

lásd:

http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=DE-HU
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2017.11.16 14:00

@hedviga:
És mit csinált ez a hétszázezer beteg?
Kussolt.
Mert ez jó így neki.
Akkor pusztuljon bele.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html