Felszisszentek a V4-ek a brüsszeli javaslatra

Míg Németország üdvözölte az Európai Bizottság menekültügyi reformra tett javaslatot, addig Magyarország mellett - az MTI tudósítása szerint - Szlovákia, Csehország és Lengyelország is jelezte nemtetszését.
MTI, Napi.hu, 2016. május 4. szerda, 19:23

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem zsarolható kvótaügyben sem. "Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet" - jelentette ki a magyar miniszter szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság azon javaslatára reagálva, miszerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a migránsok befogadását.

Szijjártó szerint Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba - válaszolta az MTI kérdésére a miniszter.

Ez szerencsétlen

Az Európai Bizottság (EB) szerdai javaslatát a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár is bírálta és elutasította. Az EB javaslata "kellemetlen meglepetés számomra" - jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. A menekültek befogadását érintő uniós politika lényegi kérdésének módosításáról van szó, amelyet csak akkor lenne szabad előterjeszteni, ha abban egyetértés lenne. Ez azonban nem létezik. "Nem értem, miért kell visszatérnünk a régi vitákhoz. Ez szerencsétlen" - szögezte le Zaorálek.

Komolyan gondolják?

"Nem vagyok biztos abban, hogy Brüsszel komolyan gondolja a javaslatot" - jegyezte meg Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.

Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter pedig kijelentette: az Európai Bizottság által szerdán javasolt automatikus menekültelosztási mechanizmus elfogadhatatlan, sérti az uniós tagállamok jogait. Blaszczak egy szerdai varsói sajtóértekezletén "rossznak" és "értelmetlennek" minősítette a javasolt rendszert, mely szerint az Európai Unióba érkező menekültek automatikusan átirányíthatóak lennének egy túlterheltnek minősített tagállamból egy másik tagországba. "Ez sérti a tagállamok jogait" - szögezte le.

Arra vonatkozóan, hogy az uniós tagállamok - menekültenként 250 ezer euró (77,7 millió forint) "szolidaritási hozzájárulás" fejében - ideiglenesen megtagadhatnák az átvállalást, Blaszczak feltette a kérdést: "Miféle elv ez, mely szerint egy adott államnak ki kell váltania azt, hogy nem fogad be menekülteket?" "Ennek semmi értelme" - tette hozzá.

Blaszczak hangsúlyozta: a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya - elődjétől eltérően - következetes lesz a menekültelosztási kvóták kérdésében. Ezzel arra célzott, hogy a Polgári Platform vezette kormány tavaly szeptemberben beleegyezett a 120 ezer menekült elosztását előirányzó egyszeri kvótába, melynek értelmében Lengyelországnak mintegy 7 ezer migránst kellene befogadnia 2017 végéig.

Blaszczakéhoz hasonló álláspontra helyezkedett Rafal Bochenek kormányszóvivő is, aki szerdán elmondta: az Európai Bizottság szerdai javaslata "bizonyos feszültségeket teremt", a kötelező kvóták "megalapozatlanok", és sértik a tagállamok szuverenitását.

Szlovákia is elutasítja a kvótarendszert

Szlovákiának egyértelműen az az álláspontja, hogy a menekültek befogadása kizárólag önkéntes alapon történhet. "Bármiféle kvótarendszert elutasítunk" - mondta Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár szerdán.

Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a kabinet szerdai ülése után Pozsonyban szintén kijelentette: Szlovákia nem fogja támogatni azt az Európai Bizottság (EB) által szerdán elfogadott javaslatot, amely úgynevezett "szolidaritási hozzájárulás" fejében tenné lehetővé az uniós tagállamoknak, hogy megtagadják a részvételt a menekültek automatikus elosztásában.

A szlovák belügyminiszter - akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte - a valós helyzetet figyelmen kívül hagyó visszalépésként jellemezte a brüsszeli javaslatot. Rámutatott: a javaslattal olyan időben állt elő Brüsszel, amikor sikerült megállítani a Balkánon keresztül érkező migránsáradatot, és sikerült megegyezésre jutni Törökországgal is.

"Ezek olyan konszenzusok, amelyek a migrációs válság idején nagyon nehezen születtek meg, és ezeknek a nagyon érzékeny tárgyalásoknak közepette (az EB) egy olyan javaslatot tesz az asztalra, amely egyes dolgok tekintetében kilenc hónappal visszavinne minket az időben" - fejtette ki a szlovák belügyminiszter. Rámutatott: a javaslat életbe léptetése még messze van, s annak útjában fognak állni az uniós tagállamok és az Európai Parlament (EP) is.

"Azt egyenesen kimondom most is, hogy Szlovákia nem fogja támogatni ezt a javaslatot" - szögezte le Robert Kalinák, aki úgy gondolja, az EB által szerdán elfogadott javaslat a többi uniós tagországnál sem lel majd nagy támogatásra.

Berlinnek tetszik

A német kormány üdvözli az Európai Bizottság javaslatait az uniós menekültügyi rendszer reformjáról és a Törökországgal szembeni vízumkényszer feltételes eltörléséről. Brüsszel menekültügyi reformjavaslatai "jó irányba mutatnak" - mondta Steffen Seibert kormányszóvivő szerdán berlini tájékoztatóján.

A menekültenkénti 250 ezer eurós (77,7 millió forint) úgynevezett szolidaritási hozzájárulásról szóló elképzelés megítélésére irányuló kérdésre kitérő választ adott. Mint mondta, a német kormány nem akarja külön-külön értékelni a javaslat elemeit, hanem előbb alaposan tanulmányozza a brüsszeli felvetéseket, és intenzíven részt vesz a róluk kibontakozó, várhatóan igen széles körű európai vitában.

Ugyanakkor kiemelte, hogy Németországnak nagyon fontos az uniós külső határ védelme, és reméli, hogy a tervezett új uniós határ- és partvédelmi szervezet ügyében az Európai Tanács soros holland elnöksége júniusban megállapodásra jut az Európai Parlamenttel, és így a szervezet már nyáron megkezdheti működését.

A Törökországgal szembeni vízumkényszer eltörlésének ügyéről szólva kiemelte, hogy Ankara nagyot lépett előre, de mind a 72 feltételt teljesítenie kell. Rámutatott, hogy a tárgyalások a vízummentességről már 2013-ban elkezdődtek, amikor még "szó sem volt menekültekről", és az EU a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodásban csak arra vállalt kötelezettséget, hogy felgyorsítja a vízumkényszer feloldását célzó folyamatot.

A német lakosság többsége nem ért egyet a Törökországgal szembeni vízumkényszer eltörlésével. Az ARD országos közszolgálati televízió szerdán ismertetett felmérése szerint 62 százalék helytelennek tartja a vízummentesség megadását a török állampolgároknak, és 33 százaléka tartja helyesnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK