Az európai stabilitási eszköz (EFSF) csak végső megoldásként léphet közbe bankok megmentésében, ha egy pénzintézet bajba kerül, akkor először saját kormányának kell a segítségére sietnie - jelentette ki Angela Merkel német kancellár miután tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. A görög államkötvényeket birtokló magánhitelezőknek - bankoknak és biztosítóknak - mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk az ország adósságválságának kezelése során, mint azt korábban gondolták - tette hozzá.

A kancellár asszony most nyilatkozott először ilyen nyíltan arról, hogy a magánhitelezőknek az eurózóna vezetőinek júliusi csúcsértekezletén elfogadott mértéknél nagyobb áldozatot kell vállalniuk. Az idő sürget - szögezte le. Ha egy ország saját erejéből nem képes feltőkésíteni bankjait, és emiatt az euró stabilitása veszélybe kerül, akkor léphet be a képbe az EFSF. Az alap forrásait azonban mindig csak meghatározott feltételek teljesítése mellett lehet felhasználni.

Fogak csikorgatása

Merkel hét eleji nyilatkozatának tükrében - amelynek lényege szerint elfogadhatatlan a görög adósságok jelentős részének elengedése, mert ha Európa ezt megteszi, akkor más felelőtlenül gazdálkodó országok is bejelentkeznek majd hasonló adományra -, némileg meglepő, hogy beadta a derekát. Mint mondta: ha mindenki úgy látja, hogy a bankok feltőkésítésre szorulnak, és a pénzügyi szakértők kidolgozzák ennek egységes szabályait, akkor Németország már az e havi EU-csúcson is kész tárgyalni a bankok kisegítéséről.

Az európai pénzintézeteknek 140 milliárd euró tőkére lehet szükségük egy olyan program keretében, mint amilyen az USA TARP projektje volt a válság idején - állítja a Morgan Stanley. A TARP-ot még az előző elnök, George Bush kormánya határozta el egyik utolsó intézkedéseként 2008 októberében. A programban az állam a pénzügyi szektor eszközeit és részvényeit vásárolta, hogy megerősítse a pénzintézeteket. Eredetileg 300 milliárd dollárt szántak erre a célra, de azóta kiderült, hogy maximum 25 milliárdot költöttek el a TARP keretében.

Valami készül Európában

Nem titok, hogy az európai szervezetek és az Európai Bizottság dolgoznak valamilyen terven, amely arról szólna, hogy közpénzt vonnának be a bankszektorba - jelentette ki Antonio Borges az IMF Európai irodájának vezetője. A Valutaalap közös európai fellépést ajánl.

A Financial Times tegnap arról tudósított, hogy készül az európai bankfeltőkésítési program. Ezt Amadeu Altafaj az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője azzal finomította, hogy főnöke, Olli Rehn sosem említett konkrét tervet, csak egy kezdeményezésről beszélt újságíróknak ezzel kapcsolatban. Jutta Urpilainen finn pénzügyminiszter megerősítette, hogy bár szó van európai vezető körökben a teendőkről, konkrét elképzelés még nem született.