Oroszország legnagyobb befolyású hivatalos személye, Igor Szecsin elutazik Bécsbe az OPEC csütörtöki csúcstalálkozójára, hogy az olajárak befolyásolásának lehetőségéről egyeztessen a kartell tagországainak olajminisztereivel - jelentette a Reuters. Szecsin az állami tulajdonú orosz olajvállalat, a Rosznyefty vezérigazgatója, és ami még ennél is fontosabb Vlagymir Putyin államfő közeli szövetségese.

Sajtóértesülések szerint az "orosz küldött" a bizalmas beszélgetéseken célzásokat fog tenni arra, hogy az olaj világpiaci árának növelése érdekében Moszkva visszafoghatja olajexportját, ha az OPEC is ezt teszi. A Kommerszant meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Kreml napi 300 ezer hordóval csökkentené kitermelését a jövő év elejétől, abban bízva, hogy az OPEC további 1,4 millió hordós vágást vállal.

Árhéják

Ez együtt több lenne annál az 1,5 millió hordós kínálatcsökkentésnél, amelyet a szakértők mindenképpen szükségesnek tartanak az árcsökkenés megállításához. Az olaj ára 30 százalékkal zuhant június óta, és jelenleg valamivel 80 dollár/hordó alatt mozog. Az elemzőknek lényegében fogalmuk sincs, mit lép az OPEC, csak abban biztosak, hogy ha nem mérséklik az olajkitermelést, akkor a túlkínálat miatt a jövő évben tovább szánkázhat a fekete arany ára.

A befektetőket és az olajvállalatokat sokként érte, hogy az elmúlt négy évben megszokott hordónként 100 dollár körüli ár hirtelen megroggyant és a piac hullámzása kitarthat 2015-ben is - vélik a Barclays bank elemzői. Venezuela, Irán és néhány más ország "árhéja", azaz mindenképpen drágulást akar, mert enélkül kilyukad a költségvetése. Oroszország gyakorlatilag hozzájuk csatlakozna kitermeléscsökkentési ajánlatával.

A világ legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia szándékai azonban kiszámíthatatlanok. Az ország olajminisztere, Ali al-Naimi többhetes hallgatás után a hónap elején csak annyit mondott, hogy országa továbbra is az olajpiac stabilitásában érdekelt. Ugyanakkor már hétfőn Bécsbe érkezett, ami arra utal, hogy hosszú tárgyalásokra számít. (Az érkezésekor köré sereglő riportereket elhessegette magától, csak annyit mondott: nem ez az első eset, amikor túlkínálat van az olajpiacon.)

Coki

Az orosz ajánlattal kapcsolatban a szakértők emlékeztetnek arra, hogy a felek viszonya nem éppen felhőtlen. Moszkva a kétezres évek elején megígérte a kartell államainak, hogy visszafogja termelését az akkori árcsökkenés megállítása érdekében, ám végül nem teljesítette vállalását. Inkább növelték az olajkivitelt, hogy pótolják az alacsony ár miatt kieső exportbevételeket. Ennek alapján a szakértők úgy látják, hogy az oroszok most sem tudnak sokat kínálni.

Moszkva közeledése az OPEC-hez nem éppen hiteles - vélik a Commerzbank elemzői, akik utalnak az Oroszország elleni nyugati szankciókra is. Szerintük a kartell tagjai számíthatnak arra, hogy a technológiai korlátozások miatt az oroszok egyébként sem képesek növelni olajkitermelésüket, ezért nem kell ezt szívességként vagy üzleti ajánlatként elfogadni tőlük.

A kartell olajminiszterei arra is gondolhatnak, hogy Iránnal sem kell számolniuk. Mivel a világ vezető hatalmai nem tudtak megállapodni a perzsa állammal atomprogramja leállításáról, egyelőre nem enyhülnek az olajexportját is korlátozó szankciók, következésképpen Iránnak sincsenek ütőkártyák a kezében. A Fitch hitelminősítő eközben jelezte, hogy Abu Dzabi, Angola, Bahrein, Ecuador, Kuvait, Norvégia és Venezuela hitelbesorolását negatívan befolyásolhatja az alacsony olajból fakadó bevételkiesés.