A moszkvai elnöki adminisztráció támogatja az ipari és kereskedelmi minisztérium tervét, hogy tiltsák meg az állami vállalatoknak az olyan fémipari, nehézgépipari és autóipari termékek - alapanyagok, alkatrészek - importját, amelynek van hazai gyártású megfelelője - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Forbes.ru-val.

A tervről eredetileg a Kommerszant számolt be, amelynek értesülése szerint a minisztérium már elkészítette az erre vonatkozó "általános direktívát". Eszerint a tilalom vonatkozna minden olyan vállalatra, amelyben az állami tulajdonrész meghaladja az 50 százalékot. A TASZSZ beszámolója szerint az intézkedés elsősorban a különleges építőipari gépek és a repülőgépek gyártóit sújtaná, hatása a fém- és az autóiparra nem lenne jelentős. A határozatot először Igor Suvalov miniszterelnök-helyettesnek kell jóváhagynia, majd átteszik az állami tulajdon igazgatásának szövetségi hivatalába.

Kapcsolódó

Mennyire fájna ez Magyarországnak?

Növekvőben van, de így is meglehetősen alacsony a magyarországi járműipar és járműalkatrész-ipar orosz piaci kitettsége, így az ipari termelés húzóerejét képviselő szektor szereplői sem aggódnak túlzottan egy esetleges orosz tilalom kapcsán, legalábbis ez derül ki a Napi.hu korábbi körkérdésére adott válaszokból. Ha Moszkva a teljes európai alkatrész- és járműbevitelt leállítaná (ahogy ezt korábban már felvetették, de most nem erről van szó), éves szinten 200-300 millió eurós kiesést jelentene a magyarországi gyártók számára feltéve, hogy másutt nem lehetne piacot bővíteni.

Ez érzékenyebb veszteség volna, mint amit az agrár- és élelmiszeripar jelenleg elszenved, de kisebb egy esetleges gyógyszeripari korlátozás negatív hatásaival összevetve. (A hazai autóipar főbb szereplőinek orosz piaci kitettségéről részletesen korábbi cikkünkben itt olvashat.)

Amint az az alábbi táblázatból kiderül, a teljes jármű-, gép- és villamosgép-ipari exportunk értéke Oroszország felé az első félévben több száz millió eurót tett ki, ennek egy részét - egyelőre nem tudni, mekkora hányadát - érintheti az újabb korlátozó intézkedés.

Az orosz piacra irányuló magyar export, 2014. első félév
TermékkörÉrték
(millió euró) 		Súly az adott termékkör kivitelében (százalék)
Gyógyszer, gyógyszerészeti termék203,710,8
Közúti jármű163,62,5
Híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék134,24,4
Élelmiszer és élő állat102,93,5
Villamos gép, készülék és műszer, alkatrész65,61,3
Általános rendeltetésű ipari gép és berendezés, géprész52,42,6
Papír, karton49,19,5
Irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés48,23,0
Illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer22,24,9
Energiafejlesztő gép és berendezés22,00,6
Egyéb188,01,3
Összes export1052,02,5
Forrás: Napi.hu-gyűjtés, KSH


Ha csak az autóalkatrészek bevitelét nézzük, jóval kisebb hatással számolhatunk. Egy orosz tilalom a magyarországi autóalkatrész-gyártó cégek bő negyedét érintené valamilyen mértékben - ez derül ki abból a hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete (Majosz) végzett el a tagjai körében.

A válaszadók 73 százaléka viszont úgy válaszolt, hogy egy orosz importkorlátozás nem érintené tevékenységét. Az érintettek közül 8 százalék még nem tudta, milyen mértékű hatásra számíthat, 6 százalék csekély, 7 százalék közepes, 6 százalék pedig nagymértékű hatást vár. Az egyesület tagjai tavaly összesen 1552 milliárd forint árbevételt értek el. Ennek 71 százaléka volt export, ám az orosz irány nem domináns: a tagok mintegy 11 százaléka szállít csak közvetlenül az orosz piacra. A közvetett keleti export jóval nagyobb súlyú: a Majosz-tagok által kivitt termékek 5-10 százalékát építik be olyan gépjárművekbe, amelyek végül az orosz piacon találnak gazdára.

Mások is rosszul járnak

Nem csak a gyártók, de a szállítók is a vesztesek közé tartoznak a kereskedelmi háborúban. A záhonyi vasúti teherforgalom már a krízis éleződése előtt drasztikusan csökkent, a  Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) pedig arra figyelmeztetett nemrégiben, hogy amennyiben elhúzódik az EU-val szemben bevezetett orosz embargó, akkor akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok: Magyarországon már el is kezdődött az export és a támogató logisztika kiszervezése, újrarendezve a hazai logisztikai térképet.

Ilyen villám-átrendeződésre Magyarországon már 2005-ben is volt példa, az akkori tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az érintett forgalom zöme azóta sem jött vissza hazánkba, holott a kormány azóta jelentős erőfeszítéseket tett a visszacsábításuk érdekében - közölte a szervezet, amely ezért úgy véli: a mostani orosz embargó hatása "nagyon sokáig fog fájni".

A szövetség szerint ugyanakkor lehetőségek is nyílnak az embargóval: felfuttatható például a volt szovjet utódállamokban az elmúlt években létesített kereskedőházak forgalma és Záhony térsége is felkészíthető, befektetési szempontból vonzóbbá tehető az embargó utáni időszakra.

(Képünk illusztráció.)