Az elmúlt év nagyon sikeres volt az orosz mezőgazdaság számára - nyilatkozta Dmitrij Medvegyev miniszterelnök. A 105 millió tonnás gabonatermés a második legnagyobb az ország modern kori történelmében, és számos más terméknél is elérték az - eddig ismeretlen - nemzeti élelmiszer-biztonsági doktrína céljait, például a cukor, a burgonya és az étolaj előállításában is. Ennek ellenére ahhoz, hogy orosz élelmiszerekkel tudják megtölteni a boltok polcait, módosítani kellett a mezőgazdaság fejlesztésének állami programját - idézte a TASZSZ.

Idén erre a célra több mint 185 milliárd rubelt (2,83 milliárd dollárt) fordítanak. A program szerint 2020-ra az orosz mezőgazdasági termelésnek 17,9 százalékkal kell meghaladnia a 2013-ast. A terveket jelentősen átdolgozták, hogy meg tudjanak felelni az import helyettesítése támasztotta kihívásnak.

Nem kell az import

Decemberben még úgy nyilatkozott a kormányfő, hogy az ország képes "elutasítani a felesleges importcikkeket", és országszerte megtelnek az üzletek hazai árukkal. Ugyanakkor az optimista Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy maximum két év alatt sikerül kiváltani a nyugati szankciókra válaszul bevezetett embargó miatt kitiltott élelmiszereket.

Az állítólag tökéletes helyzetben a gabona exportjának korlátozását valószínűleg azért rendelték el, hogy megfékezzék a hazai piacon a gabona és más élelmiszerek árának további növekedését. A szakértők arra számítottak, hogy idén Oroszország lesz a világ negyedik legnagyobb gabona exportőre, ezt azonban most megkérdőjelezik a kivitel útjába emelt korlátok.

Hivatalosan február 1-től a vám által megállapított ár 15 százalékát plusz 7,5 eurót, de tonnánként legalább 35 eurós adót kell az exportőrnek június 30-ig befizetnie. A Reuters híre szerint a mezőgazdasági termékek exportálóinak országos szövetsége levélben fordult Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyetteshez és más illetékesekhez panasszal amiatt, hogy a korlátozás még életbe sem lépett, de az év eleje óta nem hivatalosan, de módszeresen akadályozzák a gabona kivitelét a szükséges engedélyek kiadásának halogatásával. A szövetség, amely az ország gabonaexportjának több mint 75 százalékáért felel, arra kérte a kormányt, enyhítse ezeket a korlátozásokat, hogy a kereskedők még az új kiviteli adó hatályba lépése előtt teljesíthessék szerződéses kötelezettségeiket.

Medvegyev erről nem szólt, de felvetette annak szükségességét, hogy az állam adjon kamattámogatást még a tavaszi munkák megkezdése előtt a mezőgazdasági hitelekhez, az agrárgazdaság fejlesztéséhez.

Osszunk szét sok földet a Távol-Keleten!

Ennél meglepőbb és kevésbé korszerű módszert is bevetnének a termelés növelése érdekében. Alekszandr Galuska, az orosz Távol-Kelet fejlesztéséért felelős miniszter a TASZSZ-t tájékoztatta arról, hogy már az idén földosztó programot indítanak, amelynek keretében az ott élő orosz állampolgárok ingyen kapnának a térségben akár egy hektárnál nagyobb területet.

A Távol-Keleten 614 millió hektárnyi kihasználatlan állami földet tartanak nyilván. Fontos kikötés, hogy az így szerzett földet a tulajdonos nem adhatja el külföldinek. A csaknem lakatlan területnek ugyanis egyre nagyobb a vonzereje, különösen a kínaiak számára, s a földet a gazda nem köteles mezőgazdasági termelésre használni. Peking 5 milliárd dollárt szán a térség infrastrukturális fejlesztéseinek hitelezésére.

Putyin támogatásáról biztosította a tervet, emlékeztetve arra, hogy az ötvenes években sikeres kampányt folytattak a szibériai szűzföldek feltörésére, sőt benépesítésére - bár a nyugati szakértők azóta is kétségbe vonják e program eredményességét.