Így lehet sokat nyerni, vedd azt, amit a nagyok nem

Egyre csak növekszik a passzív stratégiákat alkalmazó befektetések aránya a részvénypiacon, az ETF-ek térnyerése megállíthatatlan. Ez azonban jelentős torzulásokhoz vezet a piacon, s jobban járhat az, aki a kimaradó részvényekre koncentrál - vélik a Bank of America Merrill Lynch szakértői.
Lovas-Romváry András, 2017. július 7. péntek, 18:31

Jelentősen emelkedett az elmúlt években a tőzsdén valamilyen passzív befektetési stratégián, leginkább tőzsdén jegyzett alapokon keresztül befektetők aránya, s ez egyre inkább azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentősen eltorzítja a piaci folyamatokat. A Bank of America Merrill Lynch stratégái a Marketwatch tudósítása szerint arra figyelmeztetnek, hogy az ETF-ek ilyen mértékű terjedése miatt egyre kevésbé lesznek hatékonyak a piaci árazási mechanizmusok.

Az amerikai tőzsdéken a befektetési bank becslései szerint a forgalom mintegy negyedért felelősek az ETF-ek, az egyedi részvények kereskedése 76 százalékot tesz ki. Három évvel ezelőtt ezek súlya csak 20 százalék volt.

A befektetők egyre inkább a passzív befektetési formák felé fordulnak. Az ügyfelek összesen több mint 160 milliárd dollár értékben vásároltak ETF-eket 2009 óta, míg az egyedi részvényekben 200 milliárd dollár értékben nettó eladók voltak - hívja fel a figyelmet Savita Subramanian, a Bank of America Merrill Lynch vezető technikai elemzője a befektetési bank adataira hivatkozva.

A változás legnagyobb motorja az ETF-ek kibocsátásában élen járó Vanguard volt. A cég által kezelt alapok részesedése az S&P 500-as index teljes kapitalizációjából 2010 óta megduplázódott, ma már annak 6,8 százalékát birtokolja valamely, a Vanguard által kezelt alap. Mára oda jutottunk, hogy az 500 cégből 491-ben a Vanguard-alapok tulajdonhányada meghaladja az 5 százalékot, 2010-ben még csak 116 volt ez a szám. Azaz mindössze 9 olyan cég van az S&P 500-as index kosarában, ahol a Vanguard alapjainak tulajdonhányada kevesebb, mint 5 százalék.

A passzív befektetés természetesen semmivel sem lebecsülendőbb, vagy veszélyesebb befektetési forma, mint a hagyományos, egyedi részvények vásárlásán és eladásán alapuló stratégiáknál. Az elemző szerint azonban ekkora népszerűsége oda vezet, hogy az jelentős torzulásokat okozhat a piac szerkezetében.

Nem is akkora a közkézhányad

Az egyik példa erre a részvények közkézhányada, amely elvileg azt mutatja meg, hogy hány részvény elérhető elvileg szabadon a piacon. Azonban az ETF-ek miatt a közkézhányad-adatok torzak, az igazi érték kiszámításához le kéne vonni a passzív portfóliókban lévő papírok számát is - véli Subramanian. A folyamat egyik következménye szerinte az, hogy például a nagy passzív befektető részaránnyal rendelkező részvények volatilitása jóval magasabb. Az ilyen részvényeknél a volatilitás megtriplázódott az elmúlt egy évben.

Mivel az ilyen indexkövető portfóliókban lévő részvények iránt megnőtt a kereslet, ezért árazásuk rendszerint jóval magasabb azokénál, amelyek kimaradtak a szórásból. Viszont az alacsonyabb közkézhányad miatt ezen részvények likviditási kockázata magasabbá válik, amit egyáltalán nem tükröznek az árazások.

Keresd, amit mások hanyagolnak!

Az ilyen, passzív  portfóliókan szereplő részvények iránt így nagyobb a kereslet, úgy, hogy drágábbak és kockázatuk is nagyobb. Ez azt feltételezi, hogy az egyedi részvényekre koncentráló befektetők jobban teszik, ha az ETF-ek által kevésbé vásárolt részvényekre helyezik a hangsúlyt. Ha az elmúlt három hónapot nézzük, akkor például az ilyen részvények túlteljesítették nem csak azokat, amelyek saját tőke alacsony olcsók voltak, de azokat is, amelyekbe nagy növekedési potenciált áraz a piac - mondta az elemző.

A passzív portfóliókban szereplő "túlzsúfolt" részvények általában alulteljesítették az elhanyagolt papírokat. Előbbiekben a hagyományos alapok az elmúlt időszakban nettó eladók voltak, míg a passzív alapok nettó vásárlók. Subramanian szerint a teljesítmény elválása különösen a negyedévek végén tetten érhető, amikor az alapkezelők újrasúlyozzák a portfólióikat.

Persze a nagy passzív befektetői túlsúly mellett még simán működőképes maradhat egy tőkepiac, jó példa erre Japán. A japánra koncentráló befektetési alapok 70 százaléka passzív befektetési stratégiát követ, ezt támogatja az is, hogy a Bank of Japan deklaráltan évek óta vásárolja monetáris lazítási programja keretében a részvény alapú ETF-eket. Ennek azonban ára van. 2002 és 2013 között a Nikkei indexet még az alapok 46 százalékának sikerült megvernie, ez az arány 2014 és 2016 között 34 százalékra csökkent.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bahnsteig_Eins, 2017.07.07 21:29

Kétségtelen, hogy van ilyen hatás, én is megfigyeltem, hogy bizonyos részvények ára emelkedik arra a hírre, hogy beleteszik őket valamelyik indexbe, és ezáltal ETF-be, miközben az adott vállalat mutatói, "fundamentumai", a világon semmit se változtak. De a piacon ennél jóval nagyobb árazási anomáliák vannak, pl. az Exxon P/E (price on earnings, részvényár/profit) mutatója 33, miközben a vele egy üzletágban tevékenykedő, nagyságrendileg semmivel sem kisebb Gazpromé 3, ami kb. olyan, mintha két, azonosan felkészült és teljesítő atléta, vagy versenyló közül az egyiknek 10-szer nagyobb esélyt adnának a fogadóirodák, csak azért, mert amerikai, míg ellenfele orosz. Nem 10 vagy 20%-al, nem - 10-szer.

Long Gazprom.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html