Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként többszázezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt – tudatta a Budapest Környéki Törvényszék honlapján kedden.
Szerző(k): EconomxÉvről-évre egyre kevesebben futnak neki a nyelvvizsgának, amely alapvetően továbbra is a tizenéves és a kora húszas korosztály műfaja. Változatlanul az angol a legnépszerűbb nyelv a vizsgázók körében, azonban egyes nyelvekből megdöbbentően nagy a sikertelen vizsgák aránya.
Szerző(k): Hercsel AdélJutalmazza az igazolt nyelvtudást, de nem teszi kötelezővé hallgatói számára az ELTE a tavaly év végi törvénymódosításnak megfelelően.
Szerző(k): Varga Csenge2013-as szinten van kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya, ismét 4,7 százalékra csökkent, 2020 előtt volt 5,3 százalék is – hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal elemzése. Közben a Belügyminisztérium elkészített egy jogszabálytervezetet, ami jelentős változásokat hozhat a közoktatásban.
Szerző(k): Koncsek RitaKevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, és közülük is csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt – derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
Szerző(k): Horváth TiborA korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás, a KRESZ vizsga esetében pedig 25 ezer forint értékhatárig fizetik vissza a húsz év alattiaknak a vizsgadíjat.
Szerző(k): EconomxFebruár 15-ig adhatják be jelentkezésüket a felsőoktatásba készülő diákok, a ponthatárokat a tervek szerint július 26-án hirdetik majd ki. Megkérdeztünk néhány egyetemet, hogyan változik náluk a felvételi eljárás 2023-ban. A felsőoktatási törvény szerint jelentősebb változások majd 2024-től várhatók.
Szerző(k): Koncsek RitaDecember végén szavazott a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, eszerint a jövőben az egyetemek nagyobb szabadságot kapnak, és maguk dönthetnek arról, hogy melyik diploma esetében írják elő kötelezően a nyelvvizsgát. A lakosság 40 százaléka nem ért egyet a döntéssel, derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szerint hozott rossz döntést a kormány.
Szerző(k): Koncsek RitaA pedagógusoknak és az igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak – derül ki egy Belügyminisztérium által készített koncepcióból.
Szerző(k): Economx
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
