Bár a nyugdíjas munkaerő alkalmazása sok munkáltató szerint hasznos és fontos, most egy futótűzként terjedő videó megmutatja, milyen veszélyekkel is járhat.
Szerző(k): Zádori BenceAz Eurostat szerint mi magyarok teljesítjük a hatodik legtöbb munkaórát hetente uniós összehasonlításban. Ehhez képest hogyan alakul az átlagos munkaidő Európában? Mely országokban a legrövidebb, illetve a leghosszabb a munkahét? Hogy állunk a négy napos munkahét bevezetésével a kontinensen? Ám a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy mi lesz a munkaidő jövője, mert az biztos, hogy épp hatalmas átalakulás kellős közepén járunk. Itthon is.
Szerző(k): Hercsel AdélAz elmúlt évtizedek tapasztalata, hogy nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány az igazi kerékkötője egy-egy gazdasági szektor fellendülésének. Ennek az okaira mutatott rá a Big Picture vendége, Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője.
Szerző(k): Horváth TiborEgyre több a mentális beteg a német munkahelyeken, miközben az osztrák állam kifogyhat a hivatalnokokból, a biztosítók pedig a kárkifizetési alapokból a gyakori viharok miatt. Német és osztrák lapszemle.
Szerző(k): EconomxMintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, a munkaképesek ukránok ötöde dolgozik, ám ezek többsége is alacsony keresetű, részmunkaidős állást talált magának.
Szerző(k): EconomxA 20–64 éves Magyarországon élő nők foglalkoztatási rátája 76 százalék a legutóbbi Eurostat-adatok szerint. Ez a 7–8. legmagasabb arány az uniós országok közül: csak Észtországban, Svédországban, Hollandiában, Finnországban, Németországban és Dániában volt magasabb a nők foglalkoztatása.
Szerző(k): Varga CsengeÉvről-évre emelkedik a részmunkaidős állásokra vonatkozó hirdetések száma: míg 2020-ban éves átlagot nézve 4,07 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre, egy évvel később már 4,97 százalék, 2022-ben pedig 7,34 százalék.
Szerző(k): Varga CsengeA KSH adatai szerint pillanatnyilag szinte teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk Magyarországon: a legfrissebb számok 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát mutatnak. A korábbi válságidőszakban 2008-ban és 2009-ben 9,7 százalék volt a munkanélküliség, ami 2012iig 10,7 százalékra növekedett.
Szerző(k): Horváth Tibor
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
