Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
A sajtó szabadságát és sokszínűségét, az informálás kötelezettségét, az állampolgárok tájékozódáshoz való alapvető jogát Magyarország Alaptörvénye IX. cikke biztosítja.
A magatartási szabályok a Napi.hu-nál minden újságírói, szerkesztői, kiadói tevékenységet végző személyre érvényesek.
A lelkiismeretes tájékoztatás szabályai:
Az újságíró
- pontosan, azaz az általa közölt információk valóságtartalmáról meggyőződve;
- elfogulatlanul, azaz az egyes szereplőket és ügyeket egyenlő mércével mérve;
- személyes meggyőződését a tényekkel nem összekeverve, a vélemény- és információs műfajokat elkülönítve;
- méltányosan, azaz az egyes szereplők magánszféráját, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva;
- bátran, megalkuvástól mentesen, a munkája során felmerülő konfliktusoktól, fenyegetésektől meg nem rettenve;
- manipulációtól mentesen, azaz az események és folyamatok bemutatásának és nem befolyásolásának céljával;
- tisztességesen, az információkkal nem üzletelve, a nyilvánosság hatalmával nem visszaélve, az összeférhetetlenségi viszonyokat kerülve;
- közönsége érdekeit szolgálva, más érdektől nem befolyásoltan, közérthetőségre törekedve végzi munkáját.
1. Újságírói szabadság, felelősség
Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen.
Az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv szépségét, tisztaságát. Nem használhat öncélúan, szükségtelenül illetlen, trágár szavakat, kifejezéseket.
Etikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással, valamint megjelent, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással lehet elkövetni. Ha az etikai vétség alapos gyanúja felmerül, az eset elbírálásánál a szakmai követelményekből kell kiindulni az etikai kódex normái mellett. Előkészített, de nyilvánosságra nem hozott szöveggel, képpel, illusztrációval, etikai vétség nem követhető el.
A sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt.
Az újságírót megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak kifejtéséhez való jog. Nem kötelezhető véleményével, meggyőződésével ellenkező alkotás készítésére.
Az újságírói etikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a média munkatársa más médiumban megjelent írást, hang vagy képanyagot (vagy ezek kombinációját) saját szellemi termékeként jelentet meg, illetve az átvétel ténye nem derül ki egyértelműen a közleményből.
A munkaadó, a szerkesztő, a tulajdonos nem korlátozhatja az újságíró véleményalkotási, világnézeti, közlési szabadságjogait. A tulajdonos, a felelős szerkesztő etikai vétséget követ el, ha a sajtótermék előállítása során a sajtószabadság érvényesíthetőségét és a nyilvánosságot alárendeli a sajtótermék árujellegének. Az információs verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő, illetve a közéleti szerepléstől független magánéleti információkat közöljenek, s ezzel az érintett személyiségi jogai sérüljenek. A nyomtatott és elektronikus sajtóban dolgozó újságíró nem kötelezhető az újságírói feladatok ellátásán túl hirdetésszervezői feladatok ellátására.
2. A személyiség védelme
Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségi jogait és méltóságát.
Etikai vétséget követ el, aki figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény vagy egyéb esetek áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit és a kegyeletre tekintet nélkül mutatja be a történteket.
A büntetőeljárás alá vont személy nevének, arcképének közlése esetén be kell tartani a jogszabályok előírásait.
Ha valakire nézve személyiségét, érdekeit érintő hátrányos tényt, megállapítást közöltek, akkor az azt megváltoztató ítélet, hatósági döntés vagy más, újabb döntő jelentőségű tény közlésére vissza kell térni.
Ha valamely eljáró hatóság titoktartást kér, a szóban forgó helyzetre tekintettel kell mérlegelni a kérés teljesítését.
A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánéletre.
Fokozottan ügyelni kell a bármilyen betegségben szenvedő védelmére, jogaira.
Nincs olyan előírás, hogy valamennyi vagy bármely politikai párt szerepeltetése kötelező lenne. Nem követ el tehát etikai vétséget, aki valamely politikai pártot egy aktuális témában nem szerepeltet. A politikusok kiválasztása az újságíró, a szerkesztő szándékától és a parlamenten kívüli közreműködők körétől függ. Ha az egyik párt visszautasítja a részvételt, az nem zárja ki a másik párt szerepeltethetőségét.
Az újságírói etika ellen vét az, aki
- a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat,
- a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,
- a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg, vagy képi összefüggésbe helyezi, illetve félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,
- a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az érintettnek.
3. Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség
Az újságíró és szerkesztő szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.
Aki a jelenséget valósághűen mutatja be, nem marasztalható el azért, mert nem foglalkozott más jelenségekkel is.
Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó.
Az embargó megsértése etikai vétség.
4. Helyreigazítás
A szerzőnek, a szerkesztőnek kötelessége az önkéntes, korrekt helyreigazítás akár a sértett kérésére, vagy ha a közlés valótlansága megállapítható. A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani.
5. A szerző védelme
Sérti az újságírói etikát, aki másnak a szellemi termékét sajátjaként teszi közzé vagy tünteti fel (plágium). Kimeríti az etikai vétség fogalmát, aki
- szerzőként tudatosan mást tüntet fel;
- más szellemi termékét eltorzítva idézi, a torzítást valóságosnak tüntetve fel;
- a szerző beleegyezése nélkül közli alkotását, vagy megváltoztatja annak tartalmi elemét, illetve egyetértése nélkül azt méltatlan környezetbe helyezi;
- más által felkutatott, közzétett és eredetinek számító témát, a forrásra való hivatkozás nélkül, sajátjaként ad közre;
- más sajtóorgánumban megjelent és nagy érdeklődést kiváltó témával úgy foglalkozik, hogy az eredeti sajtóforrást, szerzőt nem jelöli meg. Újabb tények feltárása sem teszi mellőzhetővé az „ősforrás” megjelölését.
A szerzőt megilleti az név használatának joga. Szerzői név választásánál más újságírókra is tekintettel kell lenni. Névazonosság esetén, a pályán régebben tevékenykedő szerző kérésére az új kolléga kötelessége, hogy más nevet vagy megkülönböztető jelet használjon.
6. A visszaélés tilalma
Visszaél az újságírói foglalkozással, aki tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől anyagi előnyt kér vagy fogad el, aki jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyeget.
A reklámot, fizetett közleményt a többitől észrevehetően meg kell különböztetni.
Etikai vétséget követ el, aki az újságírót hirdetésszervezésre, fizetett közlemény szerzésére, készítésére kötelezik annak fejében, hogy újságíróként foglalkoztatják.
Az újságírók nem fogadhatnak el semmiféle ajándékot, amely a megvesztegetés gyanúját keltheti róluk.
