Annak ellenére, hogy jelenleg bőven 90 százalékos készültségben van a 2015-ös költségvetés tervezete, a kormány hallgat a részletekről, sőt a Fidesz tapolcai frakcióülésén sem szerepel témaként - legalábbis is az eddigi nyilatkozatok szerint - a költségvetési és az adópolitika, holott ezek az ősz legfontosabb törvényei közé tartoznak. A kormánypárt most a devizahitelekre és a banki "elszámoltatási" törvényre koncentrál, ez lépett elő az első számú törvényalakozási feladattá.

Az NGM "szorgalmasan hallgat" a jövő évi költségvetési terveivel kapcsolatban, sem nyilatkozatokban, sem hivatalos

megkeresésekben nem tájékoztatja a közvéleményt. A NGM elutasította például a Költségvetési Felelősségi Intézet közérdekű adatigénylését a témában. Ettől függetlenül a témában a Napi.hu is megkereste a NGM-et. Amint válaszolnak a 2015-ös költségvetéssel kapcsolatos alapkérdéseinkre, bővítjük cikkünket. Információink szerint ugyanakkor az NGM-ben a témában teljes hírzárlat van érvényben - október 15-ig. (Miközben október 12-én önkormányzati választások lesznek.)

Tartós növekedés, csökkenő hiány

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter több alkalommal is megszólalt az idei második negyedéves GDP-adatok kapcsán. E három hónapban 3,9 százalékra ugrott az év/év növekedés - ami hatéves csúcsnak számít -, ezután emelte a nemzetgazdasági tárca az idei növekedési várakozásait 3,1 százalékra a legutolsó konvergenciaprogramban szereplő 2,3 százalékról. Varga 2015-ös makropálya kapcsán ekkor sem nyilatkozott, a múlt heti közgazdasági vándorgyűlésen Nyíregyházán pedig annyit mondott, hogy a kormány a tartós növekedés fenntartásban érdekelt, emellett viszont továbbra is kiáll a fiskális fegyelem és az államadósság csökkentése mellett. Ugyanitt Varga attól is beszélt, hogy a gondolkodnak a bankadó és tranzakciós illeték átalakításán.

Az áprilisi konvergenciaprogramban a kabinet még azzal számolt, hogy a gazdasági növekedés 2015-ben gyorsulhat, akkor az idei 2,3 százalék után 2,5 százalékot vártak. A növekedő trenddel egyedül áll az előrejelzések között a kormány, ráadásul a vártnál erősebb első félév után a következő negyedévekben már lassulhat a gazdaság - így feltehetően a kormány is az idein 3,1 százaléknál kisebb növekedéssel számol 2015 egészében.

Az MNB az utolsó, júniusban kiadott Inflációs jelentésében az idei 2,9 százalékos növekedés után 2,5 százalékos GDP-bővülést jósolt 2015-re.

A makropálya másik fontos eleme az infláció, ebben a jegybank a rezsicsökkenés kifutása után lassú emelkedést vár - ami jó hír a költségvetési bevételek szempontjából, hisz azok így nominálisan emelkednek. Az MNB várakozásai szerint az idei nulla százalék után jövőre a fogyasztói árak éves átlagban 2,5 százalékkal nőhetnek.

Az államháztartás idei hiányát a parlament eredményszemléletben a GDP 2,9 százalékában határozta meg, ám a tervezettnél gyorsabb gazdasági növekedés ennél kisebb hiányt is lehetővő tenne. Ennek ellenére  a kormány az elmúlt napokban is csak a GDP 3 százalék alatti hiánycélra vállat garanciát - ami összefüggésben lehet azzal, hogy már a parlament előtt fekszik a idei költségvetés módosítása. Jövőre a kicentizett államháztartási hiány csökkentése lesz napirenden, a konvergenciaprogramban a kormány áprilisban még 2,8 százalékos GDP-arányos deficitet célzott be 2015-re, a MNB szerint viszont az idei 2,7 százalék után jövőre 2,6 százalék lehet a deficitcél.

Ismeretlen prioritások, de vannak célok

A NGM idén júliusban nyilvánosságra hozta költségvetési tervezési köriratot, amely alapján a tárcáknak össze kell(ene) állítani a jövő évi költségvetésüket, ám az anyag feltehetően a nyilvános volta miatt oly mértékben semmitmondó, hogy az alapján nem tervezhető meg a büdzsé. A 19 oldalas anyagban egy konkrét szám nem látható - így viszont még a bevételeket sem lehet tervezni. Feltehetőleg a háttérben a tárcákhoz kerültek további utasítások, amelyekben kifejtették a költségvetési prioritásokat.

Annyi sejthető, hogy az államigazgatás átalakítása tovább folytatódik - ám e célra a pénzt a kormány uniós forrásokból biztosít, így csak a hazai önrészt kell megterveznie. Mivel a 2007-2013-es EU-költségvetés ugyan kifutott, ám jövőre még a kétéves szabály szerint e források felhasználhatóak, új programok várhatóan kisebb mértékben indulnak csak - így a magyar önrész forrása átmenetileg csökkenhet.

Növekvő védelmi kiadások

Növelni szándékozik a kormány a honvédelmi kiadásokat - erről még egy 2012-es kormányhatározat rendelkezett. A cél az, hogy a GDP 0,8 százalékára rúgó jelenlegi szintről a honvédelmi kiadások 1,39 százalékra emelkedjenek 2022-re. Ez a kormányhatározat azonban a kiadások növelését csak 2016-tól indítaná - évenként 0,1 százalékkal vagyis mintegy évi 30 milliárd forinttal.

A múlt heti NATO-csúcson a tagállamok a védelmi kiadások növelése mellett döntött, amihez Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint csatlakozik Magyarország is, vagyis már jövőre elkezdődhet a kiadások GDP-arányos növelése. A kormány már a NATO-csúcs előtt határozott arról, hogy magyar csapatok csatlakozik a V4-ek EU-harccsoportjához is, ennek keretében már döntöttek a Gripen harci gépek képességnöveléséről. Így jövőre minden bizonnyal véget ér a honvédség költségvetésének 2008 óta tartó csökkenése.

Kormányköltöztetés, Red Bull Air Race

A kormány több határozatot hozott az idén a 2015-ös költségvetéssel kapcsolatban: ezek szerint növelni kell a rendőrség működési támogatását, de évi 1,9 milliárd (6 millió eurót) kell biztosítani Red Bull Air Race számára, de kormányhatározat szól arról is, hogy a kormánynak a Várba költözésére is forrásokat kell biztostani a 2015-ös büdzsében.

Az eddig nyilvánosságra hozott tervek szerint a költözésre 2016 márciusáig kell megtörténnie, ezalatt a Karmelita kolostort átalakítanák, a költözés költsége így eléri a 10 milliárd forintot. Ezen felül új játszóhelyet is találni kell a most a Nemzeti Táncszínháznak, így a teljes projekt elérheti a 20 milliárd forintot is.