Újabb pofonokat kapott a kormány Brüsszeltől

Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, ezúttal a civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt - jelentette be az Európai Bizottság. A testület emellett újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban megindított eljárást is.
Szabó Zsuzsanna, 2017. július 13. csütörtök, 13:08

Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban. A felszólító levél az első hivatalos tájékoztatási kérelem, egyben a kötelezettségszegési eljárás első lépése.

A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 ezer eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek (NGO) egyes kategóriái tekintetében, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban "külföldről támogatott szervezetként" kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke szerint a testület arra a következtetésre jutott az NGO-król szóló új törvénnyel kapcsolatban, hogy az nem felel meg az uniós jognak.

Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól

- jelentette ki Timmermans az EB közleménye szerint.

A javaslattevő-végrehajtó szervezet három fő okot talált, amelyek tekintetében az említett törvény nincs összhangban az uniós joggal és Magyarország nem tesz eleget az uniós Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek:

  • A törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.
  • A törvény indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be az Európai Unió működéséről szóló szerződésben körvonalazott szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett NGO-k számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.
  • A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.

A fentiek alapján a testület csütörtökön felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyre a hatóságoknak egy hónapon belül válaszolniuk kell.

A magyar kormány nem volt meggyőző

A bizottság a csütörtökön arról is döntött, hogy az áprilisban módosított magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban (lex CEU) is indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, ami egy másik kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszát jelenti.

A bizottság azzal indokolta ezt a döntését, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a testületnek továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával - amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít -, valamint az unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.

A bizottság 2017. április 27-i felszólító levelére Magyarország által adott válasznak alapos elemzése után fenntartja azokat korábbi megállapításait, amelyek a kötelezettségszegési eljárás megindításához vezettek.

Bíróság lehet a vége

A kötelezettségszegési eljárások esetében, ha a a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy a magyar hatóságok olyan észrevételeket tesznek a levélre, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

A jelenlegi két kötelezetségszegési eljárás esetében - bár két különböző fázisról van szó - az EB egy hónapot adott a magyar kormány számára, hogy megtegye a megfelelő lépéseket. Ha erre nem kerül sor, a felsőoktatási törvény esetében már az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy - derül ki a brüsszeli testület közleményéből.

Ők szóltak

Az eljárásra lehetett számítani. Az EB közleményében emlékeztet, hogy az Európai Parlament magyarországi helyzetről folytatott, 2017. április 26-i plenáris vitája során Timmermans súlyos aggályainak adott hangot a törvénytervezet uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. A biztosi testület pedig már két áprilisi ülésén is megvitatta az ügyet.

Emellett az Európa Tanács keretében működő Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) június 20-án nyilvánított véleményt, amelyben a Velencei Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy "a törvény az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságába, a magánélethez való jogba és a megkülönböztetés tilalmába való aránytalan és szükségtelen beavatkozáshoz vezet".

Ezzel még nincs vége?

A magyar kormány az áprilisi plenáris vita és a kabinetre zúduló súlyos kritikákat követően, de még a civiltörvény elfogadása előtt módosított a szövegen, mondván azzal figyelembe vették a Velencei Bizottság technikai kifogásait (a politikaiakat nem), ám később kiderült, hogy a Velencei Bizottság ezt nem egészen így látta.

Orbán Viktor kormányfő az Európai Parlamentben áprilisban lezajlott, Magyarországról szóló plenáris vitáját követően Brüsszelben sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem mond le a jogi út adta lehetőségről sem a CEU, sem hasonló ügyekben, a vitát végig kívánja vinni.

HOZZÁSZÓLÁSOK