A helyiadó-rendszer megújítására tett javaslatok szerint a jövőben inkább a biztosabban kiszámítható, a gazdasági változásoknak kevésbé kitett ingatlanadókra kellene alapozni az önkormányzatok helyiadó-bevételeit. A bevételek több mint 85 százalékát jelenleg az iparűzési adó adja, ami jobban kitett a konjunktúrának. A rendszerbeli változás előfeltétele a vonatkozó törvények módosítása lenne, ám erre az elmúlt években nem vállalkozott az Országgyűlés. A Pénzügyminisztérium (PM) éveken keresztül próbálkozott egy olyan javaslat elfogadtatásával, ami az ingatlantípusok különböző kategóriákba sorolásával úgynevezett számított érték szerinti ingatlanadót hozott volna létre. Ezzel párhuzamosan vetődött fel, hogy központosítsák vagy legalábbis megosszák az iparűzési adót a települések és az állam között, aminek a hatására ennek az adónemnek a népszerűsége, s így a súlya is csökkent volna az önkormányzatok körében. A tárca szerint a számított érték alapú kalkulációra lényegében már az akkor létező adórendszer keretein belül is lehetőséget engedtek a jogszabályok. Az önkormányzatok viszont úgy vélték, hogy az ingatlanok többféle paraméter szerinti besorolásával az állam lényegében eleve meghatározza a kivetendő adó mértékét, ezért elutasították a tervezetet, bár a PM nem győzte hangsúlyozni, hogy a már működő, négyzetméter-alapú adómegállapítás mellett választható eljárásként jelenne meg a rendszerben az alternatív számítási mód. A PM múlt heti közleménye szerint tavaly 222,8 milliárd forint helyiadó-bevétel folyt be az önkormányzatokhoz, ami csaknem 48 milliárddal haladja meg a 2000-es országgyűlési előirányzatban szereplő összeget (NAPI Gazdaság, 2001. február 21., 1-3. oldal). Az összes bevételen belül a helyi adók aránya meghaladja a 13 százalékot. A tárca szerint tovább erősödött az a gyakorlat az önkormányzatok részéről, hogy elsősorban a vállalkozói szférát adóztatják. Az építményadón belül elsődlegesen a nem lakás céljára szolgáló építményekre vezetnek be helyi adót, azon belül is a műhelyekre, üzlethelyiségekre, garázsokra, irodákra, raktárakra, gazdasági épületekre, üdülőkre, présházakra, külterületi épületekre terjesztik ki az adófizetési kötelezettséget, amellyel szintén a vállalkozók adóztatására törekednek. A leggyakrabban működtetett adónem az iparűzési adó, amelyet a 3170 településből 2226 helyen vezettek be. Az ilyen adót működtető önkormányzatok mintegy 80 százaléka 1 százalékban vagy a felett állapította meg az adómértéket. A helyiadó-bevételek iránti fokozódó igényt jelzi az a körülmény, hogy a maximális adómértéket, az iparűzési adót bevezető önkormányzatok 26 százaléka alkalmazta. A fentiek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok egyre inkább az iparűzési adó működtetésével és mértékének emelésével igyekeznek növelni helyiadó-bevételeiket. Az elmúlt évben már ott is működtetnek iparűzési adót, ahol a gazdasági aktivitás nem számottevő. A többi adónemből befolyt 34,2 milliárd forint 7,2 milliárd forinttal több mint 1999-ben. Baka Zoltán