További adókönnyítéseken törik a fejüket a Pénzügyminisztérium (PM) szakértői. A kormány korábban nem hivatalosan már támogatásáról biztosította azt a javaslatot, amely szerint a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek nyeresége 30 millió forintig mentesül a társasági adó alól, ha azt a törvényben meghatározott beruházásokra fordítják. Az idén életbe lépett adókedvezmény 10 millióig biztosítja ezt a lehetőséget a kisebb cégeknek. Az adóváltozások annak a gazdaságélénkítő csomagnak a részei lennének, amelyet a szeptember eleji amerikai terrortámadás miatt várható világgazdasági recesszió tompítására vezet be a kormány. Mivel a kilábalás módszereként az infrastrukturális és a lakásberuházások gyorsítását jelölte ki a múlt pénteki gazdasági csúcs, valószínűnek tűnik, hogy elsősorban az ezekhez a területekhez kapcsolódó adóterheket érinti a kormánydöntés. A lakáspiacra vonatkozóan az eddig ismertté vált javaslat értelmében 8-ról 6 százalékra csökkentenék az új lakásokhoz felvehető hitel ügyfél által fizetett kamatrészét. Megfigyelők szerint ez kiegészülhet további javaslatokkal, például az igénybe vehető adókedvezmények kiterjesztése, illetve növelése a használt lakások vásárlása esetében. A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomag szerint januártól lényegesen növekszik az új lakás törlesztésének adóból leírható összege, mégpedig a jelenlegi évi 35 ezer forintról 240 ezerre, ami még szintén változhat. Részben a lakáspiacot is érinti, de ott kifejtett hatásánál lényegesebb nagyobb hozadéka lehetne a felső, 25 százalékos áfakulcs radikális csökkentésének. Az árakban is érzékelhető, s így a keresletet is serkentő öt százalékpontos mérséklés mintegy 170-180 milliárd forinttól fosztaná meg a büdzsét, ám a többletbevételek ezt ellensúlyoznák. A kormány azonban már akkor ódzkodott ettől az ötlettől, amikor az exportáló vállalkozások a sávszélesítést követően megnövekedett terheik miatt javasolták ezt. A hivatalos álláspont szerint várhatóan nem több lépésben, hanem az EU-csatlakozás időpontjában hajtják végre az unió normái miatt amúgy is szükséges átalakításokat az áfarendszerben. (Az áfa biztosítja a büdzsé teljes bevételének több mint 31 százalékát.) Jóval kisebb a kormány mozgástere a társasági adóztatás terén. Azon túl, hogy az EU nem nézi jó szemmel az állami kedvezményeket (bár a jelenlegi helyzetben elképzelhető, hogy elnézőbbé válnak), a mai 18 százalékos adókulcs az egyik legalacsonyabb a világon, a 10 százalék körüli tényleges adóterhelés pedig megközelíti az adóparadicsomi állapotokat. A közelmúltban elfogadott beruházási adócsomag mindenesetre 2011-ig biztosít adókedvezményt a már megtelepedett cégeknek, az EU-csatlakozás után viszont csak az uniós jogrendbe illeszkedő kedvezményeket adhat a kormány. A társasági adóból a költségvetés bevételeinek kevesebb mint 8 százaléka folyik be. Hatásosabb lehetne a helyi önkormányzatok által kivetett iparűzési adó mérséklése. A vállalkozások leginkább erre az adóra panaszkodnak, mint ami szerintük a kibontakozás legfőbb gátja. Szakértők szerint az önkormányzatoknak is hasznosabb lenne, ha a konjunktúrának kitett iparűzési adó helyett a kiszámíthatóbb ingatlanadóztatás felé tolódna el a helyi adók rendszere. A változás esélyét csökkenti ugyanakkor, hogy bár évek óta készülnek erre vonatkozóan előterjesztések a PM-ben, azok rendre fennakadnak a parlamenti önkormányzati lobbin. Az iparűzési adót a társaságival szemben nem a nyereségre, hanem az árbevételre vetítve, annak maximum 2 százalékában állapítják meg, amit a teljes anyagköltséggel csökkenthetnek a cégek. Ez az adó az önkormányzatok összes bevételének 10-12 százalékát adja. B. Z.