Akár január elejére elkészülhet az a törvénytervezet, amelynek alapján Magyarországon sem az adófizetők pénzéből kellene kisegíteni a bajba jutott bankokat, s tavasszal törvény is születhet belőle − nyilatkozta az MTV híradójának szombaton Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt követően, hogy előző nap az EU-csúcson döntés született a bankunióról. (Ennek értelmében a jövőben nem közvetlenül az adófizetők pénzéből, hanem külön alapból mentik meg a felelőtlenül gazdálkodó és hitelező bankokat.) Fontos tudni, hogy Magyarországon a kilencvenes évek elején lezajlott bankkonszolidáció, illetve a Postabank kisegítése óta még a 2008-ban kezdődő válság legrosszabb időszakában sem volt szükség arra, hogy közpénzből támogassanak bármely itt működő kereskedelmi bankot − ellentétben más országokkal, ahol komoly állami befizetéseket követelt meg a bedőlt bankok megmentése. (Arról még uniós szinten is vitatkoznak, hogy a bankcsődök mekkora százalékáért felelős a meggondolatlan gazdaságpolitika.) A legutóbbi, a takarékszövetkezeti szektor átalakítását támogató költségvetési támogatás sem veszteségelszámolásra fordítódik.

A brüsszeli megállapodás szakértők szerint annak ellenére is "kötelező" lesz számunkra, ha Magyarország egyelőre távol marad a bankuniótól. Az itt működő nagy európai bankházak szinte mindegyike olyan országban honos ugyanis, ahol − lévén tagjai az eurózónának − nem lehet kérdés, hogy csatlakoznak-e a bankunióhoz és így az ECB közvetlen felügyelete mellett végzik-e munkájukat. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint annak is csekély az esélye, hogy a hazai szabályozás az uniós elvárásoknál gyengébb feltételeket határozna meg a magyar vagy a nem az Európai Unióból ideérkező bankoknak; ezt a versenytorzulást bizonyosan szóvá tennék Frankfurtban − a direktívákat pedig teljesíteni kell, ha egy ország tagja az EU-nak.

Fennáll annak a lehetősége is, hogy az ellenkező folyamat játszódik le, és a magyar bankszanálási szabályok − akár ideiglenesen − sokkal szigorúbbak lesznek az eurózóna-belinél, így több jelenleg itt működő pénzintézet számára tovább veszítene értékéből a magyarországi üzletmenet. A bankadó bevezetésekor szó esett arról, hogy erre a befizetésre lehet tervezni a jövőben a bankszanálási alap felépítését − emlékeztetnek szakértők. Ebből vélhetőleg semmi nem lesz és a bankszanálási alap feltöltése új befizetést követel majd meg a bankoktól.

Az egyelőre kérdéses, hogy a kimaradóknál a betétállományra vetített 0,8 százalékos feltöltést illetően ugyanúgy számolódik-e az a tízéves átmeneti időszak, amíg a "hazai szanálási alapok európai közösségéből" fokozatosan egységes uniós bankszanálási alap jön létre − vagyis hogy mikor és mennyit fogunk befizetni a közös szanálási pénztárba és ebből milyen segítség érkezhet Frankfurtból egy esetleges magyar bankcsőd esetén.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a közelmúltban egy konferencián úgy fogalmazott: egyelőre nem érdeke hazánknak a közeledés a bankunióhoz. Szemmel látható viszont, hogy Brüsszel egyik fő célja a valóban egységes európai bankfelügyeleti, illetve szanálási rendszer, ennek jegyében bólintottak rá arra a garanciára, amely biztosítja a bankunión egyelőre kívül maradó országok felügyeletei szavának hathatósabb érvényesítését a több uniós országban működő hitelintézetek felügyeletét ellátó "felügyeleti kollégiumokban". Enélkül ugyanis (a szavazatarány megborulása miatt) az eurózóna országainak a felügyeleti véleménye lett volna uralkodó, amelyet egységesen képviselnek az ECB által.

Szerző: Nagy László Nándor