A rekordárhullám bebizonyította, hogy biztonságosak a gátak az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál − mondta a Napi Gazdaságnak Farkas Béla, a tározókat üzemeltető Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) környezetvédelmi igazgatója. A kazetták mellett a dunai árvíz már levonulóban van s azok − a zöld szervezetek állításaival ellentétben − jól bírták az árvízi rohamot − tette hozzá. A Greenpeace ugyanakkor arra emlékeztetett az üzemmel kapcsolatban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete által készített tanulmány szerint természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezethet, egy nagyobb baleset során a folyóba jutó vörös iszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és a nagy távolságra eljutó lebegő anyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik. (A zöld szervezet még 2012-ben fordult az Európai Bizottsághoz, kérve, hogy az indítson Magyarországgal szemben jogsértési eljárást, álláspontja szerint az almásfüzitői vörösiszap-tározón engedélyezett hulladékkezelési tevékenység több szempontból is ellentétes a magyar és az uniós környezetvédelmi joggal.)

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár korábban arról beszélt, hogy a gát koronája másfél méterrel a legmagasabbra prognosztizált vízállás felett van. A Duna menti tározóban több tíz millió tonna vörös iszap, illetve az azt takaró fedőréteg található. A politikus szerint az is látható volt, hogy a víz nem mozgathatja meg a gátakat és a mögöttük lévő nagy mennyiségű szilárd anyagot úgy, hogy az gondot okozzon. A terület alatt több mint száz hektár agyaglencse is található, ami kizárja, hogy a víz az áramlás következtében betörjön és kisodorja az ott lévő anyagokat. Az árvíz tetőzését követően a katonaság helikopterekkel szállt le a VII. számú vörösiszap-tározóra, hogy a Dunaalmás melletti mezőgazdasági területek árvízi mentesítését − szükség esetén − onnan lássák el. Erre végül nem volt szükség − mondta Farkas.