Csökkent az egyházak költségvetési támogatása az idén, hiszen a tavalyi 41,5 milliárd forinttal szemben a költségvetésből az idén 37 milliárd forintot kapnak (ehhez még hozzájönnek az szja-felajánlásokból befolyó milliárdok). A költségvetés eredeti változata még ennél is jelentősebb kiadáscsökkentést tervezett, abban csak 34,9 milliárd forintot adott volna az egyházaknak az állam. Az egyházak támogatásának keretét a Horn-kormány idején kötött vatikáni szerződés szabja meg. Ennek alapján a két legnagyobb tétel a volt egyházi ingatlanokért cserébe fizetett éves járadék, ami az idén 17,9 milliárd forintra rúg, ezt egészíti ki az egyházi alapintézmény működését támogató 10,6 milliárd forintos apanázs.

A hittanoktatás finanszírozása nem kimondottan állami feladat, ennek ellenére költségeit az adófizetők állják, függetlenül a kormányok színezetétől. Erre a célra mintegy 3,1 milliárd forint jut − ráadásul közjogi értelemben is megváltozik a helyzet a következő tanévtől, miután választható tantárgyból kötelezően választhatóvá lép elő a hittan vagy az ahelyett választható erkölcstan.

Az egyházi épületek felújítására is számottevő állami támogatás jut, erre a célra 4,1 milliárd forintot terveztek az idén, viszont a templomfelújítások könnyebben megnyitják az állami forrásokat: a rendes költségvetési támogatáson felül már az idén megszavazott a kormány plusz egymilliárd forintot a Kalocsai Főszékesegyház, valamint a Kálvin téri református templom felújítására.