Újabb átalakításra szorul a vízgazdálkodás

Kiss Melinda, 2013. október 8. kedd, 00:00
Fotó:

Magyarországon a vízgazdálkodás valamennyi területe forráshiányos, miközben egyre fontosabb lenne, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az igazgatásban és a finanszírozásban egyaránt − állapította meg az idén elkészült nemzeti vízstratégia. Az 1990-ben a vízgazdálkodás fenntartására fordított összeg mai áron 22 milliárd forintnak felelne meg, ehhez képest 2010-ben 3 milliárdot szánt erre a költségvetés. Fejlesztésre és fenntartásra mindössze a vagyonérték 0,18 százaléka jut. Az állam kizárólag uniós forrásra alapozva indít vízügyi, vízgazdálkodási beruházásokat, ezek fenntartását azonban nem biztosítja a támogatás.

Mindezek miatt újra kell gondolni és összehangolni a 2010 óta is több változáson keresztülment állami, önkormányzati és civil vízgazdálkodást. Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a Nemzeti Öntözési Ügynökség − amely eredetileg már 2013 közepétől működött volna, egymilliárdos költségvetéssel, a 2014-es tervezet szerint már csak 600 millió forint biztosítaná a működés kereteit − létrehozásával az állam átvenné az öntöző rendszerek és területi vízgazdálkodási közcélú vízi létesítmények vagyonkezelői jogát, illetve az operatív beavatkozások elvégzését a megszűnő vízgazdálkodási társulatoktól. A szervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai és igazgatási irányítása alá tartozna. Szükség lenne a működés finanszírozásához egy öntözési alap létrehozására is a stratégia szerint, továbbá a falugazdász-hálózaton keresztül egy korszerű agrár-vízgazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadói hálózat létrehozására. Emellett egységesítenék a díjszabást: az agrárcélú vízszolgáltatás díjában 80 százalékot tesz ki a rendelkezésre állás biztosítása, 20 százalékot pedig a felhasznált mennyiség díja.

HOZZÁSZÓLÁSOK