Az elmúlt évben az egy főre jutó hazai ásványvízfogyasztás 28 liter volt, ami elmarad ugyan az első félévi adatok alapján várt 30 litertől, ám a növekedés mértéke megközelíti az év elején előre jelzett 20 százalékot. A szövetség jóslata szerint ez a tendencia az idén is folytatódik, s az éves fogyasztás vélhetően meghaladja a 32 litert. A forgalom túlnyomó részét változatlanul a szénsavas ásványvizek tették ki, ezek aránya tavaly 90 százalék körül alakult, ami szerény növekedést jelent a megelőző évi 87-88 százalékkal szemben. A fogyasztási szokásokban a korábbi évekhez viszonyítva nem történt jelentős változás, továbbra is a 1,5 literes és a 0,33 literes a legkedveltebb kiszerelés. Több szállító ugyan újabb csomagolással is megjelent - többek között 5 literes kiszerelésben is lehet már ásványvizet kapni -, azonban ezek piaci részesedése meglehetősen kicsi maradt. A legkedveltebb márka tavaly a Margitszigeti Kristályvíz volt, míg a képzeletbeli dobogó második, valamint harmadik fokát a Kékkúti és az Apenta foglalhatta el, ám egyre keresettebb az Óbudai Gyémánt is. A forgalomból egyébként az import ásványvizek 1999-ben csak mintegy 5 százalékkal részesedtek. Ennek elsődleges oka, hogy szinte kizárólag azok a nagy olasz és francia cégek szállítanak a magyar piacra, amelyek számára presztízskérdés, hogy a kelet-európai régióban is képviseltessék magukat. Az exportban nem történt számottevő változás, az továbbra sem haladta meg az éves fogyasztás egy százalékát. A szövetség főtitkára szerint a kivitel előreláthatóan Magyarország Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása után sem növekszik számottevően - annak ellenére hogy a hazai ásványvizek beltartalma rendkívül jó a EU-ban forgalmazott termékekhez képest. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az ásványvíz fajlagos szállítási költsége magas, így a magyar termékek valószínűleg nem lesznek versenyképesek az unió piacán. Á. A. **** KERETBEN **** Nemrég fogadták el Magyarországon a természetes ásványvíz, forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyagokkal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról szóló rendeletet. Ez egy pontban különbözik az Európai Unióban érvényben lévő előírásoktól: a magyar szabályozás szerint ahhoz, hogy egy vizet természetes ásványvízként ismerjenek el, legalább 1000 milligramm/liter, illetve 500 milligramm/liter ásványi anyagot kell tartalmaznia, utóbbi esetben az egyes összetevőknek egy előre meghatározott szintet el kell érniük. Ezzel szemben az EU-ban minden táplálkozásfiziológiai hatással rendelkező víz ásványvízként hozható forgalomba, s az összetevőkre nincs semmilyen előírás. Így az unióban gyakorlatilag minimális ásványanyag-tartalmú víz is lehet ásványvíz. Nemrég fogadták el Magyarországon a természetes ásványvíz, forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyagokkal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról szóló rendeletet. Ez egy pontban különbözik az Európai Unióban érvényben lévő előírásoktól: a magyar szabályozás szerint ahhoz, hogy egy vizet természetes ásványvízként ismerjenek el, legalább 1000 milligramm/liter, illetve 500 milligramm/liter ásványi anyagot kell tartalmaznia, utóbbi esetben az egyes összetevőknek egy előre meghatározott szintet el kell érniük. Ezzel szemben az EU-ban minden táplálkozásfiziológiai hatással rendelkező víz ásványvízként hozható forgalomba, s az összetevőkre nincs semmilyen előírás. Így az unióban gyakorlatilag minimális ásványanyag-tartalmú víz is lehet ásványvíz.