A közösségi médiában idén nyáron is rémhírek és rémtörténetek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a balatoni vendéglátóhelyek némelyikén koszos tányéron kapták az ételt, nem találták higiénikusnak az éttermet, gyanúsak voltak a termékek, de még maga a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is közzétett olyan felvételeket, ahol látható, miért csíptek fülön néhány renitenst.

Kapcsolódó

A Napi.hu kérdésére válaszolva a Nébih elmondta, hogy szakembereik jellemzően nyomonkövetési problémákkal (alapanyagok jelöletlensége és nem megfelelő jelölése, kísérő dokumentumokon tételazonosításra alkalmas adat hiánya), lejárt fogyaszthatósági idejű, valamint lejárt minőségmegőrzési idejű tételek – rendszerint alapanyagok – készleten tartásával, az önellenőrzési rendszer és dokumentáció nem naprakész állapotával, továbbá a dolgozók munkaegészségügyi alkalmasságának hiányos igazolásával szembesültek.

A bosszús vendég is jelentheti a bajt

Rákérdeztünk arra is, hogy a hivatal mi alapján ellenőrzi a vendéglátóegységeket. Válaszuk szerint a lakossági bejelentések, továbbá a hivatali és internetes adatbázisokban található adatok elemzése alapján végez ellenőrzéseket. A nyári kiemelt ellenőrzés során a Balaton környéki vendéglátó egységeket adatelemzéssel és szúrópróbaszerűen választották ki a szakemberek. Mindössze egy létesítmény ellenőrzése kapcsolódott lakossági bejelentéshez. 

Beszámolójuk szerint általánosságban elmondhatjuk, hogy a Nébih által üzemeltett zöldszámra (06-80/263-244 – a szerk.)

átlagosan évi 2800 közérdekű bejelentés érkezett az utóbbi három évben

– természetesen országos viszonylatban és az élelmiszerlánc minden területét érintően.

Három év alatt közel 9 ezer lakossági bejelentés rengetegnek tűnik, így megkérdeztük, hogy tapasztaltak-e már olyan esetet, amikor egy elégedetlen vendég bosszúból jelentette az éttermet a hivatalnál, a Nébih pedig azt mondta, hogy nem egyszer előfordult már, hogy egy fogyasztó az elégedetlenségét náluk fejezte ki.

Az idei csúcstartók

Kíváncsiak voltunk konkrétabban is, hogy a hivatal milyen jellegű problémákkal találkozik, így mazsolázgattunk picit a Nébih hirdetményeiből; megnéztük, hogy az idén júliusban milyen balatoni jogsértések voltak.

Toronymagas győztes lett a szabályok megsértésében egy siófoki étterem, ahol összesen 1970 kilogrammnyi élelmiszerrel volt gond. Ezen belül 130 kg lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert, 88,6 kg lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert, 1751,4 kg nem nyomonkövethető élelmiszert vontak ki a forgalomból.

Ugyan tetemes hátránnyal, de második lett egy balatonföldvári vendéglő: itt összesen 39,88 kg nem nyomonkövethető élelmiszertől kellett megszabadulni.

Alig maradt le a második helyről egy szintén siófok étterem, ahol összesen 38,168 kg élelmiszernél talált problémát a hivatal. Volt nem nyomonkövethető, lejárt minőségmegőrzési idejű, illetve lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer is.

Javulni látszik a balatoni higénia

Arra a kérdésre, hogy hány balatoni vendéglátós követett el szabálysértést, még nem tudtak válaszolni a Nébihnél, az összesítést ugyanis csak a nyár végével publikálják – még saját maguknak is. Azonban annyit már elárultak, hogy – bár az eljárások még folyamatban vannak – általánosságban elmondható, hogy

az érintett egységek körülbelül 500 ezer és 1 millió forint értékű bírságokra számíthatnak.

A bírságok mértékét természetesen a jogszabályok határozzák meg. 

Jó hír viszont, hogy a hivatal pozitív tendenciát tapasztal, kirívóan renitens településről nem tudtak beszámolni, a 2023-as nyári szezonális ellenőrzés során a Balaton környéki vendéglátóhelyek esetében kirívó jogsértésre és tevékenység felfüggesztésére nem került sor a Nébih részéről. 

Ha azonban ideiglenesen mégis bezárnának egy helyet, akkor abban az esetben kizárólag a feltárt hiányosságok javítása és pótlása után, a kedvező eredményű hatósági ellenőrzést követően folytathatja az érintett egység a tevékenységét.

A strandbüfék is nagyító alatt

A nyár során a strandbüféket is ellenőrizte a Nébih, a fókuszban természetesen itt is az egységek higiéniai állapotának megfelelősége, az alapanyagok nyomonkövethetősége és kezelése állt, továbbá kiemelt figyelmet kaptak a hűtést igénylő alapanyagok és a megfelelő hűtési kapacitás is. 

Legtöbbször általános higiénés hiányosságokat állapítottak meg a szakemberek.

Hiányzott például a kézmosáshoz szükséges kellékek hiánya, illetve hiba volt a helytelen mosogatási technológia is.

Több helyen feltűnt, hogy a dolgozók nem minden esetben rendelkeztek érvényes egészségügyi dokumentumokkal, a diák-munkavállalók kapcsán pedig jellemző hiányosság volt az elmaradt higiéniai oktatás.