Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Magyarországot az Európai Unió Bilbaóban megrendezett Versenyképességi Tanács ülésén 2023. július 24-25-én. A gazdaságfejlesztési miniszter hazánk versenyképessége kapcsán kifejtette, hogy jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést.

A spanyolok már le is szorították az inflációt

Júniusban az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célja alá csökkent az infláció éves üteme mind az ország saját módszertana (1,9 százalék), mind a közös uniós módszertan (1,6 százalék) alapján számolva.

Érdemes persze hozzátenni, hogy még így is korai győzelmet hirdetni az infláció felett, havi bázison ugyanis jelentős emelkedést láttunk. Emellett a maginfláció is bőven a toleranciaszint fölött van.

Míg az infláció leszorítása érdekében a Kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött - pl. kötelező akciózást és online árfigyelő rendszer - addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani.

A miniszter megállapította, hogy nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai.

A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.

Recesszióba került a magyar gazdaság az év végére

2022 utolsó negyedévében 0,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest, míg az év egészét tekintve 4,6 százalékos bővülést regisztrált a KSH 2021-hez képest. Nagy Márton és Varga Mihály miniszterek elégedetten kommentálták a friss adatokat. Elemzők szerint az idei év első negyedévében is zsugorodhat még a gazdaság, ugyanakkor a növekedési fordulatra se kell sokat várni. Bővebben >>>

Nagy Márton kifejtette, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

  • Fel kell gyorsítani a digitális és a zöld átállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villamosenergia importját.
  • Nagyobb ütemben kell átállni az IPAR 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high tech gyártást.
  • Erőteljesen fokozni kell a kkv szektor hatékonyságát és termelékenységét, amelynek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
  • Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja – húzta alá Nagy Márton.

Itt van, mi fenyegeti a gazdasági növekedést

A visszaeső kiskereskedelmi forgalom és az uniós pénzek körüli bizonytalanság biztos nem használ, ahogy a magas kamat sem. A magyar gazdaság teljesítménye 0,6 százalékos növekedéssel elég halovány lesz idén, azonban jövőre már 3,4 százalékkal bővülhet. Bővebben >>>