Tavaly csapódott le igazán a turizmust 2020-tól térdre kényszerítő koronavírus-járvány pusztító hatása a hazai vendéglátásban, ahol a Covid előtti, 2019-es sikerévhez képest három év alatt több mint négyezer üzlet húzta le a rolót.

2022 végén Magyarországon kevesebb, mint 47 ezer működő vendéglátóhelyet jegyeztek, amely az egy évvel korábbi időszakhoz képest is mintegy ezerrel kevesebb életképes üzletet jelentett. Vagyis a több hullámban elszenvedett pandémia, majd a háborús infláció, a megugrott energiaárak hatásai még jóval az újranyitások után is tizedelték a vállalkozásokat ezen a területen.

Akadt azonban olyan szegmens, ahol erősödött a jelenlét: míg a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma másfélezerrel lett kevesebb 2021-hez képest, tavaly a munkahelyi vendéglátásban résztvevő egységek száma közel ötszázzal gyarapodott.

A bezárások leginkább az italüzleteket és a zenés szórakozóhelyeket, illetve az éttermeket és büféket érintették – mondta a Napi.hu-nak Zerényi Károly, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöki tanácsadója, a munkaadói érdekképviselet által minden évben közzétett, statisztikai helyzetjelentés elemzője. 

A forgalom megindult, de még így is kevés volt

A 2022-es évre vonatkozó, friss MVI-jelentés szerint a tavaly 1913 milliárd forintos forgalmat bonyolító vendéglátóhelyek összehasonlító áron – az infláció és a költségemelkedések miatt – 22 százalékkal növelték az éves eladásaikat, a forgalom azonban 4 százalékkal így is alulmúlta a járvány előtti szintet. Ezt jól mutatja a volumen alakulása is, amely szerint a szektor bevételeinek 90 százalékát termelő kereskedelmi vendéglátóhelyeken értékesített étel-, italmennyiség 4,8 százalékkal maradt el a 2019-es eredménytől, miközben a munkahelyi étkeztetésben csaknem 4 százalékos növekedés volt.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítésére tavaly számos országban átmenetileg csökkentették a vendéglátásra vonatkozó áfakulcsokat, de az orosz-ukrán háború és az energiaválság miatt például Bulgáriában, Görögországban, Litvániában és Németországban az idén is érvényben maradt az alacsonyabb áfa. Magyarországon segítség volt, hogy 2022. október 1. és 2023. március 31. között a vendéglátósoknak és a szállásadóknak nem kellett turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük

– idézte fel az elnöki tanácsadó.

Mélyen átlag alatti keresetek 

Az éttermek válságát a turizmusban foglalkoztatottak számának alakulása is tükrözi, akiknek a harmada a vendéglátás különböző területein dolgozik. 2022-ben a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban 182 ezer főt alkalmaztak – számuk 12,4 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban, de így is elmaradt a járvány előtti, 193 ezres létszámtól.

A negatív gazdasági folyamatok hatására az üres álláshelyek száma és aránya valamelyest mérséklődött, de a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is akut problémát jelent

– mutatott rá Zerényi Károly.

Mint rámutatott, a vendéglátásban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete bruttó 291 ezer forint (azaz nettó 193 ezer forint) volt 2022-ben – ez 19 százalékos béremelkedést jelentett az előző évhez képest. Ugyanakkor a vendéglátóipar átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít az egyes szektorok viszonylatában, nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60 százalékát sem.

Az idén vonzóbb a szezonális munka

Kovács László, az MVI elnöke ezzel együtt felhívta a figyelmet: a nyári szezonban valamelyest mérséklődött a munkaerőhiány, ami megkönnyíti az üdülési övezetekben, forgalmasabb területeken működő cégek helyzetét.

Ez annak is köszönhető, hogy az építőipari termelés visszaesése miatt azok a munkavállalók, akik a megelőző években naponta több tízezres fizetésért segédmunkásnak szegődtek el az építkezésekre, a szezon elején visszatértek az éttermekben, büfékben, szállodákban kínált kisegítő munkakörökbe.

A turizmus újra vonzó pálya lett a nyári szezonban – jegyezte meg Kovács László. Úgy fogalmazott: a helyzet konszolidálásához az is hozzájárult, hogy nincsenek már olyan hisztérikus bérkövetelések sem, mint a járvány előtti, forgalmas időszakokban, az egyes iparágakban jellemző fizetések közötti aránytalanságok csökkenni tudtak mostanra.    

Érezni a spórolást, de van bevétel

Mint mondta, az infláció miatt csökkent lakossági költekezés következtében az idén főképp a hét eleji fogyasztás esett vissza a vendéglátóhelyeken, míg a hétvégén nagyjából tartja magát a forgalom.

A lakosság spórolása miatt sok vállalkozás kényszerült arra, hogy csökkentse a hétfői, keddi nyitvatartási időt, a nyáron is. A szépen alakuló beutazó forgalom ugyanakkor kompenzálja a belföldi vendégektől származó bevételek mérséklődését nem csak a szállodákban, hanem az éttermekben is

– mondta az elnök.

Hozzátette, hogy nincs már olyan erős inflációs nyomás sem a vendéglátósokon, mint ami tavaly év végén volt, bizonyos területeken ezért már nem jellemző annyira az árak túlkalkulálása.

 

Egyre korlátozottabbak a magyarok utazási lehetőségei

Nem tervez már annyi utat idén a magyar lakosság többsége. Legtöbben a pénzhiányt okolják azért, hogy le kell mondaniuk a hosszabb utakról. Bővebben >>>

(Thurzó Katalin)