Nemrégiben a japán rendőrség letartóztatott egy bizonyos Okanda Maszafumi nevű vállalkozót, egy internetes cég tulajdonosát, aki megfenyegette egyik volt alkalmazottját, mert az ki akart lépni vállalatától, hogy megindítsa saját, Okandáéval konkurens üzletét. Az ügy kapcsán olyan szálakra bukkantak, amelyek azt sejtetik, hogy az internetes vállalkozás kapcsolatban állt a japán maffiával, a jakuzával. Egy ideje az is világossá vált, hogy ez az eset nem elszigetelt a szigetország új gazdaságában - tudósított a Financial Times. A jakuza hagyományosan beépül a japán vállalkozások működésébe, ám eddig csak a nagyvállalatokat célozta meg. A pénz kiszívásának talán legjellemzőbb módszere eddig az volt, hogy a gengszterek az éves közgyűlés helyszínére virágokat, illetve a résztvevőknek teát szállítottak és „ezért cserébe” kapták meg sápjukat. Köztudott dolog, hogy a szokaija, a vállalati genszterizmusra specializálódott szervezet sok japán pénzintézettel és blue chip vállalkozással áll kapcsolatban. Az új gazdaság kis cégei új bevételi forrást ígértek a jakuzának, amely megtalálta ezek sápolásának új módszereit. A kis internetes vállalkozásokat általában tapasztalatlan, kezdő vállalkozók irányítják. Ahogy növekednek és haladnak a tőzsdei kibocsátás felé, egyre inkább szomjúhozzák a befektetői tőkét. Tapasztalatok szerint ezt használják ki a jakuzák. Jó kapcsolatokkal rendelkező üzletemberként környékezik meg e cégeket, gyakran a menedzsmenten belül kirobbant vita orvoslásában segítenek, amiért cserébe a vezetés állandó tanácsadójává válnak. E tanácsadó azután sokszor a tőzsdei bevezetést megelőző befektetővé válik. Sok bűnöző nagy összeget tett így zsebre a tavalyi internetboom idején. Egy további pénzszerzési lehetőség, hogy a jakuza ragaszkodik hozzá: az irodai berendezéseket egy bizonyos cégtől (szervezete másik tagjának kezében lévő vállalattól) szerezzék be - a piacinál magasabb árakon. A jakuza leleplezése a korábbinál is nehezebbé vált az utóbbi időben, különösen az internetes vállalkozások esetén. Először is a bűnözők ma már kerülik a feltűnést, nem hordják azelőtt elmaradhatatlan ízléstelen, rikító ruháikat, diszkréten végzik cseppet sem áldásos tevékenységüket. Az új gazdaság cégei vonakodnak leleplezni rossz életű partnereiket mindaddig, amíg jól megy az üzletük. Csak akkor fordulnak a rendőrséghez amikor konfliktusba kerülnek korábbi „barátjukkal”. A jakuzák jelenléte komoly gondokat okozhat a japán új gazdaságban. Ha bebizonyosodik, hogy az ilyen álbefektetők sok kis céget hatalmukba kerítettek, az elriaszthatja az igazi beruházókat, megingathatja a bizalmat a szigetország internetes cégei iránt. A hatóságok és a szakértők egyelőre azt javasolják, hogy mindenki járjon alaposan utána partnerei hátterének, mielőtt elfogadja azok anyagi támogatását. Hosszabb távon a kormányzaton múlik, képes lesz-e megfelelően szigorú törvényekkel korlátozni a jakuza tevékenységét az internetgazdaságban (is). K. S.