A Duna House felmése az átlagos fölötti, de még nem az exkluzív minőségű ingatlanok körében az első negyedévben azt mutatja, hogy a tranzakcióknál a vevők más-más igényeket támasztottak leendő otthonaikkal szemben az ország két oldalán. A keleti oldalon a vásárlók a 80-140 négyzetméter közötti házakat vették, e fölé nem igen merészkedtek. A nyugati oldalon zömében 120 négyzetméter alatt vásároltak, de itt már előfordult a 160 négyzetméter fölötti vétel is.

A négyzetméter árakat vizsgálva kiderül, a Tiszántúlon 50-150 ezer forint  közé esik a legtöbb négyzetméterenkénti ár, a Dunántúlon ez homogén, de a legtöbb vásárló 100-200 ezer Forintos áron vett házat. Mindkét országrészben a 15-20 milliós  ingatlanokat vásárolták leginkább, de a nyugati oldalon néhány 30, 40 millió forint fölötti ház is gazdára talált.

A lakhatatlan vagy felújítandó kategória fölötti 100-150 négyzetméteres eladó házak a nyugati oldalon fél év alatt találtak gazdára, keleten kicsit jobb a helyzet, átlagban öt hónap alatt cseréltek tulajdonost az ingatlanok. Mindkét országrészben átlagosan az volt jellemző, hogy az első irányárhoz képest 10 százalékkal kellett levinni az árat, hogy jöjjenek a vevőjelöltek. Ők további 3-4 százalékos alku után kötöttek megállapodást. (Ez az átlag, természetesen akadt olyan kivételes eset, aki végül fél áron, de olyan is, aki jóval drágábban adta el a házát, mint azt elsőre gondolta.)

Ebben a kategóriában az elmúlt másfél évben szűkült a négyzetméter árak közti különbség. Nyugaton 165 ezerről, keleten 145 ezer forintról indult az olló ami 140-150 ezer forint között záródik mostanra. Azonban ha tovább szűkítjük a kategóriát és visszamegyünk az átlag feletti (még nem exkluzív) kategóriába, akkor ismét nagy a szakadék, a Dunántúlon 180 ezer, a Tiszántúlon csupán 135 ezer forint az idei II. negyedéves átlagár.