A budavári Királyi Palota rekonstrukciója tudományos előkészítéséhez szükséges egyes intézkedésekről határozott a kormány - derül ki a Magyar Közlönyből. A kormányhatározat szerint kiemelt kormányzati feladat a Királyi Palota felújításának tudományos előkészítése, valamint a még fellelhető berendezési tárgyainak, képzőművészeti alkotásainak felderítése. Ennek érdekében megbízták a Miniszterelnökséget vezető minisztert (Lázár János) és az emberi erőforrások miniszterét (Balog Zoltán), hogy a főpolgármesterrel együttműködve - a Budapesti Történeti Múzeum koordinációjával - a Nemzeti Hauszmann Terv keretében kutassa fel és azonosítsa:

1. a budavári Királyi Palota fénykorát jelentő, a II. világháborúig fennálló Hauszmann-féle állapot átfogó, hiteles rekonstrukciója érdekében a fennmaradt egykorú, illetve a II. világháború utáni átépítéshez kötődő szöveges és képi forrásokat (tervek, fotók, iratok, képzőművészeti ábrázolások, fényképek, publikációk, kéziratok, hagyatékok), és készítse el ezek digitális adatbázisát,

2. a vélhetően a budavári Királyi Palotából származó bútor- és műtárgyállományt, valamint egyéb tárgyakat az Országgyűlés épületében és hivatalainak épületeiben, a kormányzati szervek épületeiben, az egyéb államigazgatási szerveknél, az állami és önkormányzati intézményekben (elsősorban a közgyűjteményekben), a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő ingatlanokban és Magyarország külképviseleti ingatlanaiban, továbbá a közgyűjteményekben, valamint gyűjtse össze a tárgyak azonosításához és felkutatásához szükséges könyvtári, levéltári és egyéb archívumi dokumentumokat.

A minisztereknek e feladatot folyamatosan, de legkésőbb 2016. szeptember 30-ig el kell elvégezniük.

Feltételezhetően a munka eredményeként fogják majd bemutatni és berendezni a budavári palotát, aminek egy részét L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint kulturális és reprezentatív állami feladatokra kívánnak majd használni.

Mi újul meg 2016-ig?

L. Simon korábbi tájékoztatása szerint jövő év végéig a kormány 7,9 milliárd forintot szán a Várnegyed rekonstrukciójára. Már elkészült a Várkert Bazár alatt egy 300 férőhelyes mélygarázs, és a Vár Tabán felőli oldalán, a Szent György tér alatt szintén 300 autó befogadására alkalmas létesítmény épül majd 2015 végére, 1,5 milliárd forintos állami finanszírozással - idézte az államtitkárt az MTI.

A Szent György téren 2 milliárd forintból építik újjá 2016 végéig az egykor ott állt lovardát, míg a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső újjáépítésére 3,5 milliárd forintot szán a kormány.

A Kiscelli Múzeum fejlesztésére 317,5 millió forint szerepel a költségvetésben; a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) ebből a keretből tudja kiköltöztetni tagintézményébe azokat az egységeit, amelyek jelenleg a rekonstruálni kívánt, egykori Szent István-termet foglalják el. A királyi palota enteriőrjei közül elsőként a BTM főbejárata fölött elhelyezkedő terem helyreállítása történhet meg.

Az államtitkár szerint 400 millióból indulhatnak meg az Egyesült Államoktól tavaly visszaszerzett Táncsics-börtönnel kapcsolatos munkálatok és a szomszédos Erdélyi-bástya régészeti feltárása; a most üresen álló épületben fogják kialakítani azt az ideiglenes látogatóközpontot, ahol a Vár felújításával kapcsolatos anyagokat, az előkerült leleteket a nyilvánosság elé tárják.

Orbán Viktor is költözik

A Várnegyed felújítására 2016 végéig tervezett 7,9 milliárd forintba nem számolták bele a Karmelita kolostor felújításának költségeit. Az utóbbi feladatra és a Miniszterelnökség költöztetésére korábban 1,5 milliárd forintot különített el a kormány. Mint ismert, a legkésőbb 2016. március 15-ig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala az Országházból.

"Legitim dolog" lenne reprezentálni a Királyi Palotában

L. Simon László korábban arról is beszélt, hogy jelenleg a Parlament Vadász-terme a legnagyobb, állami reprezentációs célokra használható tér a fővárosban, ezért "legitim dolog" lenne a helyreállítás után, alkalmi jelleggel ilyen célokra igénybe venni a Királyi Palota tereit.

A jelenlegi koncepció szerint az állam zöldmezős beruházásként hozna létre egy új, korszerű épületet az Országos Széchényi Könyvtár számára, amely így kiköltözhetne a palota krisztinavárosi szárnyából. Az így felszabaduló terekben kulturális funkciók kapnának helyet. Az államtitkár szerint reprezentációs feladatokat a palota dunai szárnyának nagyszabású terei láthatnának el a műemléki rekonstrukció után, elsősorban azonban a turisták látogatják majd ezt az épületrészt is - írta az MTI.