A Napi Gazdaság pénteki számának cikke Az anyagi gondokkal küzdők mellett a biztos hátterű cégek is egyre gyakrabban kifogásolják a korábban megfelelőnek tartott szolgáltatás színvonalát, illetve lényeges körülményváltozásra vagy a bérbeadási piacon tapasztalható - vagy olykor vélelmezett - díjcsökkenésre hivatkozva visszatartják a bérleti díj általuk méltánytalannak tartott részét - mondja Becher Ákos, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. A bérbeadók azonban a pert rendszerint csak az utolsó lépésként választják, a lassú és költséges eljárás miatt, inkább átütemezéssel kezelik és törekednek a bérlővel való megállapodásra. Jogi igényérvényesítésre az esetek többségében a bérleti jogviszony megszüntetésekor kerül sor - állítja a szakértő. A likvid biztosítékok - óvadék, bankgarancia - összege többnyire csak kárenyhítésre elegendő, de az üzleti kapcsolat veszélyeztetése nélkül lehetővé teheti az átmeneti fizetési problémák fájdalommentes áthidalását. Ha nincs esély a fizetésre, a bérbeadó a jogszabályi és tartalmi előírásokat betartva felmondhatja a bérleti szerződést, felszólíthatja a bérlőt a kiköltözésre, és új bérlőt kereshet. Ám az üresedésnek az ingatlan értékére gyakorolt kedvezőtlen hatása és a saját finanszírozási szerződésük miatt a bérbeadók gyakran túl későn folyamodnak ehhez a lépéshez. A lehetőségeket sorolva nem maradhat ki a törvényes zálogjog, ez azonban kizárólag a bérleti díj nemfizetésére nyújt biztosítékot, az elmaradt üzemeltetési költségekre nem. A gyakorlatban pedig a legtöbb vitát éppen a zálogjog gyakorlásának módja váltja ki, mivel a bérbeadó megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását, ez pedig esetenként magában foglalja a bérlemény lezárásának lehetőségét is. Kiürítés helyett a bérlemény lezárása és a szolgáltatások szüneteltetése, valamint a kiürítési per indítása is szóba jöhet, az önkéntes kiürítést azonban a jogszabály nem teszi lehetővé. A szakértő úgy látja, lezárás esetén érdemes mérlegelni a jogkövetkezményeket, közte azt, hogy a még fennálló bérleti szerződés ellenére a lezárás és a szolgáltatások szüneteltetése okozhat-e - és ha igen, milyen összegű - károkat a bérlőnek. A követelésbehajtás elsődleges jogi eszköze a peres eljárás, ez azonban a gyakorlatban nem működik hatékonyan, igénybevétele általában a fizetőképes vagy végrehajtható vagyonnal rendelkező bérlőnél javasolt. Sajátos követelésbehajtási, nyomásgyakorlási eszköz a felszámolási eljárás kezdeményezése is, mert a bérlő a felszámolást nagy biztonsággal már csak az eljárásba bevont tartozásainak rendezésével kerülheti el. Azonban csak a ténylegesen fizetőképes bérlőkkel szemben hatékony, mert tényleges fizetésképtelenség és jogerősen elrendelt felszámolás esetén a bérbeadó tipikusan biztosítatlan követelésének megtérülésére a gyakorlatban csekély az esély.