A tavalyihoz hasonló mértékű idei teljesítést vár az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az április végén a tavalyinál 15 százalékkal magasabb rendelésállomány alapján. Ugyanakkor a mintegy 500 milliárdnyi elhalasztott állami beruházás miatt idén a szerződésállomány visszaesésére számít a szakszövetség. Idén a magánszektor, a logisztikaiingatlan-piac és az ipar fogja húzni az építőipart - mondta Koji László a Portfolio építőipari konferenciáján tartott bevezetőjében.

A szakemberhiány továbbra is súlyos probléma, csakúgy, mint a beszerzéshiány, vagy a háborús helyzet. Utóbbi esetén ki kell védeni, hogy tartós hiány alakuljon ki.

Az ÉVOSZ elnök hangsúlyozta: meg kell fizetni a szakmunkásokat és a mérnököket, mert a jelenlegi körülmények között még nagyobb a veszélye, hogy Nyugat-Európába menjenek.

Árfelülvizsgálatot tart szükségesnek, a közbeszerzéseknél is, ahol olyan szerződésekre van szükség, amelyek engedik a napi árazást és az indexálást.

Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója csúcsévként említette a tavalyit, ebből a jó pozícióból indulva kell a mostani nehézségeket leküzdeni. A közbeszerzések száma jelenleg rendben van, de csökken és csökkenni is fog. A koronavírus okozta ellátási láncok sérülése után a háború miatt súlyos alapanyaghiánnyal nézünk szembe, amit egyelőre nem tudunk jól kezelni. Az alternatív szállítási lehetőségek (török, ománi, kínai import) más minőségűek, mint a korábbiak voltak, így a minőségbiztonságra különösen figyelni kell - mondta Gyuta.  

A kormánybiztos elmondta, az egy főre vetített hatékonyságunk nem jó, egy nyugati munkás háromszor annyira hatékony, mint egy hazai, így a hatékonyságnövelés is a kihívások között szerepel.

A legnagyobb problémák között az alapanyagok és az energia árának emelkedését, az ellátási problémákat említette, de ide sorolta az ágazati nemzetközi kitettségét, a szakemberhiányt, a hatékonysági problémákat és a digitalizáció hiányát.

Az áremelkedésről szólva kiemelt a faipari termékek 95 százalékos és a betonacél 62 százalékos drágulását. Utóbbi esetében a hulladékvasból az Ózdi Acélművek ki tudja szolgálni a hazai piac igényeit, így már csak 400 ezer tonna importra lehet szükség. Nehezebb a helyzet a szerkezeti acélokat illetően, amelynél 60-80 százalékban orosz és ukrán importot használtunk.

Az ipari beruházások,  felújítások és korszerűsítések szerepe felértékelődik, az állami beruházásoké mérséklődik

A hőszigetelő és faanyagoknál várják a legnagyobb, közel 30 százalékos áremelkedést 2022-re.

Gyutai Csaba a fejlesztési területek között 6 lényeges tennivalót említett: a hazai tulajdoni hányad növelését, a körforgásos-építésgazdaságot, az ipari termelés fejlesztését, a termékéletút követést, a költségkontrollt az állami beruházásoknál, vagyis egy előzetes szabályozás megteremtését a közbeszerzési eljárásoknál állami szinten, hogy pontosabbak legyenek a becslések, végül a hatékonyságnövelést és a digitalizációt.