Az egyik probléma az energiahatékonysággal kapcsolatos. Az idén januártól hatályos új szabályozás - ellentétben a régebbivel, amelyik bónuszokat adott a zöldebb fokozatokért -  semmilyen energetikai követelményt nem támaszt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználásával megépülő épületetekkel szemben.

Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy az építtetők nem figyelnek majd arra, hogy a hatályos rendelet szerint - az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet 6-os paragrafusának 2. bekezdése -, ha egy épület központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg - márpedig a csok egyértelműen ilyen -, akkor azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni.

Ennyivel jobbat kéne építeni a csokosoknak

Ami nem jelent kevesebbet, minthogy a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az energiamegtakarításra "gyúrás" amúgy is rövidesen kötelező lesz mindenkinek, hiszen  2020-tól már csak közel nulla energiás házak építhetők.

Azt azonban elég nehéz elképzelni, hogy a bürokráciacsökkentés és az építőipar fellendítése jegyében egyszerűsített építési engedélyezés közepette, az egyszerű bejelentési kötelezettség mellett hogyan, ki és mikor fogja ellenőrizni a "csokos boomban" épülő családi házak energetikai jellemzőit.

A beadandó dokumentáció nem foglalkozik az energetikával

Az egyszerű bejelentés esetén a jegyző csak azt vizsgálja, hogy az előírt - igen szűk tartalmú - dokumentáció darabra megvan-e, tartalmilag nem. Az előírt dokumentáció pedig az energetikára vonatkozóan nem tartalmaz semmit. A bejelentést követő 15. napon a kivitelezés elkezdhető az építési napló vezetésének szabályai szerint.

Kiviteli tervre szükség van, a kivitelezés során az építésfelügyelet pedig már ellenőrizhet minden építésügyi jog- és szakmai szabálynak (OTÉK, szakszerűség) való megfelelőséget, melyeket be kell tartani, kivéve a helyi építési szabályzat (hész) törvényben fel nem sorolt elemeit. (A hészből csak a telek beépítettségét, építménymagasságot, építési helyet és építési vonalat kell betartani.) Elméletileg tehát az energetikai megfelelőséget is ellenőrizhetik, a felügyelet azt azonban nem tudja - és nem is kell tudnia, hogy támogatásból valósul-e meg az épület - válaszolta a Napi.hu kérdésére Bedő Katalin ügyvéd.

Elbizonytalanodtak az ingatlanfejlesztők

Az épületenergetikai szabályozás értelmezése az ingatlanfejlesztők körében is okoz némi bizonytalanságot, mondván: ha a csokos vevőkre - költségvetési támogatásból vásárlókra - alapoznak, milyen lakásokat kell építeni számukra. Szerkesztőségünk megkereste a lakástámogatási rendeletet kidolgozó tárcákat, az NGM-et és az Emmit, de egyelőre egyik e témában feltett kérdésünkre sem kaptunk választ.

Jogász szakértőnk értelmezése szerint, mivel a rendelet a költségvetési támogatásból megvalósuló épületekre vonatkozik, így az ingatlanfejlesztőket vélhetően nem érinti  a rendelet, miután ők nem a csokból (csak a csokra) építenek. Ami nem jelent mást, mint jó eséllyel azt, hogy a most következő időszak építési dömpingjében, négy évvel a közel nulla energiás házak kötelezővé tétele előtt, tömegével épülnek majd a szén-dioxid-kibocsátásban élenjáró, energiazabáló épületek, mivel senki és semmi korlátozza vagy kontrollálja létrehozásukat, egy csaknem ellenőrizhetetlen rendeleten kívül.

Jócskán megdrágítaná az építést a rendelet betartása

Önkorlátozás mind a családi ház építők, mind az ingatlanfejlesztők részéről nehezen képzelhető el, miután egy negyven százalékkal hatékonyabb - normálisan szigetelt, és minőségi nyílászárókkal ellátott - épület megépítése simán "felszívja" az áfacsökkentésből adódó előnyöket, megújuló energia felhasználásával pedig még sokkal drágább a kivitelezés. Igaz, az épület élettartamát figyelembe vevő költségelemzésnél már lehet beszélni megtérülésről. Külső korlát pedig a jelek szerint nem lesz.

Aranybánya lesz a jogászoknak

Az már csak hab a tortán, hogy az építési engedélyeztetés helyetti egyszerű bejelentés aranybányát nyit a jogászoknak a várható perek sokaságával. (Mivel csak kivitelezés közben, a hatóság kapacitásának függvényében tartott ellenőrzésekkor derül majd ki, mennyire tartották be a szabályokat, köztük például az energiahatékonyságra vonatkozót.)

Arról nem is beszélve, hogy tervezői mulasztásnál - kötelező felelősségbiztosítás híján - ki és hogyan fogja állni az elhúzódó perek miatt leálló építkezések anyagi terheit.  Az egyszerűsített engedélyezésnél ugyanis a bejelentéstől számítva csak 3 évig díjmentes a használatbavételi engedéllyel egyenértékű hatósági bizonyítvány, a további években fokozatosan nőve a 9-10. évben eléri az 1,4 millió forintot. Ha pedig 10 év alatt sem készül el az épület, le kell majd bontani.

QP | Quality Placement