Nincs semmi váratlan a ma közzétett  lakásépítési adatokban - kommentálta lapunknak a lakásépítések és engedélyezések  első félévi zuhanásáról  tanúskodó eredményeket a MALOSZ elnöke. Ez már igazi katasztrófahelyzet - hangsúlyozta, s úgy látszik, senki nem veszi tudomásul, hogy az építőipar húzóágazat lehetne.

Mitől is indulna meg a lakásépítés, ha nincs megfelelő hitelezés, fizetőképes kereslet, egyszerűen nincs kinek építeni - fogalmaz Varjasné. Ráadásul a visszaesés alatt még a nagy múltú lakásépítő cégek is annyira leépültek miközben felélték a tartalékaikat, hogy egy fellendülésnél sem biztos, hogy újraindulhatnak, mert nem lesz meg a szükésges önerejük - tette hozzá. Vagyis újra  külföldiek és az off-shore cégek kerülnek helyzetbe a piac magához térésekor.

Varjasné úgy látja, jelentős szerepe van a piaci lakásépítés padlóra kerülésében a szabályozásnak, a még mindig hatályos fedezetkezelő intézményének is, ami a Ptk.-nak is ellentmond. Az építés szabályozásában vissza kellene térni a 2009-es állapothoz, azóta a számtalan módosítás átláthatatlanná, túlbürokratizálttá tette a kereteket, amihez képtelenség alkalmazkodni. A nemfizetéseknek egyszerűen a szerződéses fegyelem visszaállításával, és a megfelelő szankciókkal lehetne gátat szabni - hangsúlyozza a MALOSZ elnöke.

A lakásépítés fellendítésével kapcsolatba hozott bérlakásépítési koncepció értelmetlen - szögezi le. Meg kell különböztetni piaci és szociális bérlakásokat - hangsúlyozza, mert például az  előbbi piaca már úgy-ahogy telített, ezenkívül a befektetőknek nem vonzó 15 éves megtérüléssel projekteket indítani, s közben a bérlőkkel bajlódni.

A szociális bérlakásokat pedig állami pénzből kellene megvalósítani, de vajon egyáltalán van -e erre szükség, s miért nem a bedőlő lakásokat alakítják szociális bérlakássá - teszi fel a kérdést Varjasné, aki szerint ez a koncepció biztosan nem hoz megoldást a piaci lakásépítésnek.