Az utóbbi időben folyamatosan növekvő építőiparból kifogyhat a lendület, ugyanakkor az MNB növekedési hitelprogramja (nhp), az alacsony kamatszint és az elhalasztott lakáspiaci kereslet megjelenése reményt adhat az ágazatnak - mondta Futó Péter MGYOSZ-elnök. Lenner Áron Márk, a nemzetgazdasági tárca belgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a válságot az építőipar szenvedte meg legjobban, a termelés kevesebb mint a felére zsugorodott, leálltak a beruházások, negatív trendbe fordultak a lánctartozások, tönkrementek a vállalkozások. A szektor növekedése nagyon fontos a multiplikátorhatás miatt, emellett indikátorként jelzi a beruházási kedvet.

Az ágazat 22 hónapja tartó növekedésében a mélyépítés a hangsúlyos a kormányzati, infrastrukturális beruházások eredményeként, melyek folytatása forrásoldalról a következő, 2014-2020 közötti  ciklusban is biztosított. Építésre ebben a ciklusban összesen 3474 milliárd forint pályázati pénz juthat, ebből épületenergetikára 561,4 milliárd forint fordítható - mondta Lenner. Az összes középületet fel kell újítani 2020-ig, ez nagy konjunktúrát generál főként a szigeteléssel foglalkozóknak, s az anyagiparnak is nagy lehetőséget jelent.

Messze még a válság előtti szint

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint a 2006-ban 2300 milliárdos kibocsátású ágazat 2014-ben, folyó áron 2070 milliárdos építés-szerelési munkát produkált, vagyis a szektor még messze nem tart ott, ahol a recesszió előtt. A piaci szereplők arra számítanak, hogy a mintegy 2100 milliárdos kibocsátást 2015-ben is megismételhetik, de ebben a teljesítményben alapvetően a korábban megkötött szerződések tükröződnek.

A tavalyinál 32 százalékkal kisebb rendelésállományról megjegyezte, a ciklus eleje sosem kedvez a szerződéskötéseknek, s nagy kérdés, hogy az eddig tisztességes volumenű állami, önkormányzati megrendelések milyen szinten maradnak fent, illetve a kieső megbízásokat pótolja-e más megrendelői kör. Az ÉVOSZ összességében arra számít, hogy 2015-ben, az év közepéig, csökkenő dinamikával, de marad a növekedés, az év második félévben viszont romlanak a mutatók.

Évi 15-18 ezer lakás épülhet 2018-ban

Az ÉVOSZ elnöke szerint a lakossági megrendelők akkor térnek vissza a piacra, ha 3 százalék körüli lesz az elérhető lakásépítési hitelek kamatszintje és lényegesen alacsonyabb lesz az áfa. Koji megjegyezte: az áfacsökkentéssel kapcsolatos kalkulációk elkezdésére ígéretet kaptak. A szövetség valószínűsíti, hogy 2018-ben már 15-18 ezer lakás épülhet és 150 ezer lakást újítanak fel. (A válság előtt évi 40 ezer lakás épült, a felújítások száma elérte a 250 ezret.)

Fontos lenne az új uniós pénzügyi ciklus pályázati forrásrendszerének beindulása, mert a pályázatok 42-43 százalékának építési vonzata is van. Emellett a külföldi beruházók megrendelései is kellenek a lendület megmaradásához. Mivel az összes megbízás 60 százaléka közmegrendelés, ezért az új közbeszerzési törvény különösen jelentős hatással lesz az ágazat működésére.

Lakáspiac: felkészül Széll Kálmán tér

A szerződésállomány visszaesése fordulatot hozhat 2015-ben az építőiparban - állapította meg Horváth Áron, az Eltinga kutatóközpont vezetője. A megrendelések 2011 óta nőnek, az állami beruházásokban pedig 90 százalékos az uniós forrás részaránya. Az építőiparban a foglalkoztatási szint még messze van a válság előttitől, ez hosszú távon veszélyes, mert a szakemberek hiányoznak a fellendülésnél - fejtegette Horváth.

Prognózisa szerint 2015-2017-ben a lakáspiacon két számjegyű lesz a növekedés, s húzó rész marad az út-, vasút- és mélyépítés, az energetikai iparhoz kapcsolódó beruházások azonban gyengébben teljesítenek majd. Az állami beruházások katalizáló hatását szemléltetve idézte egy RICS-Eltinga-Portfolio.hu közös kutatás eredményeit, amely szerint négy köztéri felújítás közül - a Széll Kálmán tér, a Budai Vár, a Városliget és a pesti rakpart  - a Széll Kálmán téri lesz a legnagyobb hatással a környék ingatlanpiacára.

QP | Quality Placement