Az egyedi interaktív alkalmazás segítségével bárki megvizsgálhatja, hogy a megyéjének, kistérségének, avagy településének hogyan alakult a népességszáma az utolsó két népszámlálás hivatalos statisztikái alapján. A most megjelent új térképszelvény csak az első, ám annál nagyobb, lépés egy széleskörű demográfiai és szociológiai adatbázis felépítésének, mely mind a lakáskeresők minél szélesebb tájékoztatását segíti.

A változást röviden összefoglalva Pest megye mindent vitt, Győr-Moson-Sopron túlélt, az ország többi részének azonban igen komoly, 3-10 százalék közötti veszteséget kellett elkönyvelnie 2001 és 2011 között. Budapest népessége több mint 2,7 százalékkal, vagyis mintegy 50 ezer lakossal csökkent.

Egyes területek lakosságszám változásában - akár pozitív, akár negatív - elsősorban két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet; a természetes szaporodás (ami leginkább fogyást jelent Magyarországon), illetve a migrációs folyamatok. A természetes szaporodás többnyire egységesen érint negatívan minden hazai térséget - leszámítva egy-egy kivételesen fiatalos települést -, az országon belüli migráció azonban már közel sem ennyire kiegyenlített.

Országos mozgások

Magyarországot egészében vizsgálva feltűnik, hogy 2001 és 2011 között megyei szinten kizárólag Pest és Győr-Moson-Sopron tudott növekedni lakosságszámban. Míg Pest megye mintegy 12 százalékos lakosságnövekedést (közel 134 ezer fő) regisztrálhatott, köszönhetően első sorban a Budapestről az agglomerációs településekre kiköltözőknek, illetve az ország különböző részeiből a főváros felé való áramlásnak, addig az ország egyéb részein, és Budapesten is csökkent a létszám.

Forrás: Otthontérkép

Bár nagy lélegzetvételű statisztika még nem készült a népszámlálás óta eltelt időről, egyes kutatások szerint a Budapestről való kiköltözés nemcsak hogy megállt, de meg is fordult, így a főváros egy ideje újra pozitív migrációs eredményekkel büszkélkedhet, ami kiemelten fontos például a lakáspiac számára.

Mindemellett az egyik legstabilabb gazdasági mutatókkal rendelkező megyénk Győr-Moson-Sopron 2 százalékos lakosságnövekedésével, ha nem is robbantott, de kiemelkedőt teljesített országos összehasonlításban. Az okok elsősorban a munkahelyek számában, illetve az osztrák határ közelségében keresendők - teszi hozzá a frissen megjelent térképszelvény adataihoz Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.

Forrás: Otthontérkép

A legnagyobb népességszám csökkenést magasan Békés megyének (közel -10 százalék) kellett elszenvednie, de szorosan követik Nógrád (-8 százalék), Borsod (-8 százalék), és Tolna (-8 százalék) megyék. Az okokat persze hosszasan lehetne sorolni, de talán mindenkinek egyértelmű, hogy a jobb munkalehetőségek és életkörülmények reményében (elsősorban Budapesten és környékén, vagy külföldön) hagyták el ezeket a megyéket.

Forrás:Otthontérkép


Mi történt Budapesten?

A főváros legnagyobb nyertesei közé tartozik, a szinte már az agglomeráció részeként is értelmezhető, XVII. kerület, több mint 5 százalékos lakosságszám-növekedéssel, valamint az új építésű lakásállomány egy jelentős részét felvonultató XIII. (4 százalékos növekedés) és XIV. kerületek (2,8 százalékos növekedés).

A vesztesek között a belvárosi kerületek találjuk. A VI. és V. kerületekben 13 százalékkal, a VII. kerületben pedig 12,5 százalékkal csökkent a lakosság a legutóbbi két népszámlálás között. A visszaköltözés azonban ma már nem csak álom, hanem tény, így a 2021-es adatok alapján talán már pont ellenkező számokat tapasztalhatunk a gyors ütemben fogyó belső kerületek lakosságszámában. De mindez csak a jéghegy csúcsa. Saját településünk, kerületünk pontos adataira rákereshetünk az Otthontérképen.

Forrás: Otthontérkép