Így drágult a termőföld

Az FHB Termőföldindex 2014-ben is emelkedett. A drágulás jelentős, a nominális áremelkedés a 2012-es értékkel megegyező, reál értelemben pedig alig marad el a 2013-as értéktől.
Napi.hu, 2015. december 2. szerda, 15:17
Fotó: Napi.hu

Az új Földforgalmi törvény erőteljesen korlátozza a földvásárlást, mint alternatív befektetési lehetőséget, de a műveléssel és a támogatási rendszer igénybe vételével továbbra is kedvező hozamok érhetőek el - olvasható a legújabb FHB Termőföldindex elemzésben.

Az FHB Termőföldindex értéke 2014-re 305,5-re növekedett az egy évvel korábbi 268,3-as szintről, míg a fogyasztói árindexszel deflált index érték 138,6-ról 158,1-re emelkedett. Az FHB Termőföldindex növekedése az elmúlt 13 év második legmagasabb szintjét érte el, de a 2013-as rekordot nem sikerült tavaly meghaladni tavaly. A földterületek nominális értelemben 13,9 százalékkal drágultak, ami 3,3 százalékkal elmarad a 2013-as 17,2 százalékos drágulástól. Reál értelemben ugyanakkor sokkal kisebb, mindössze 1,1 százalékos a különbség a 2014-es (14,1 százalékos) és az egy évvel korábbi (15,2 százalékos) árnövekedés között

Forrás: FHB Termőföldindex

Az árak növekedése lassult. Míg 2014 második negyedévében még több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagos termőföldárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév jóval mérsékeltebb 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott. 2015 első negyedévére egyelőre még kevés az adat a pontos következtetések levonásához, de az új Földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt a földpiacon inkább stagnálásra kell számítani

A tavalyi jelentős áremelkedés az új Földforgalmi törvény által generált földpiaci változások elkerülése miatt megnövekedett keresletet tükrözi. Ezt támasztja alá a még a törvény hatályba lépését megelőző, második negyedéves kimagasló árnövekedés.

Forrás: FHB Termőföldindex
A termőföldforgalom alakulása Magyarországon negyedévente 2008 és 2015 között (2013. évi becsült érték)

A termőföldforgalom erősen visszaesett az új Földtörvény 2014. május elsejei bevezetése óta, míg ezt megelőzően élénk volt az érdeklődés a földterületek iránt. A 2014-es földpiaci forgalom jelentősen elmaradt a korábbiaktól, annak ellenére, hogy az első három hónap adásvételeinek száma magasan túlszárnyalta az előző év ugyanezen időszakában tapasztalhatót. A harmadik és negyedik negyedévben az alacsony számú adásvétel negatív rekord.

Hol nőtt legjobban az ár?

Jelentősen növekedett a művelési ágak közül a szántók átlagára 2013-hoz képest. 2014-ben átlagosan 1087 ezer forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóterületért, míg egy évvel korábban 945 ezer forintot, ezzel némileg meghaladta még a tavalyelőtti drágulást is. A 2012-es 823 ezer forint/hektáros átlagos szántó árhoz képest, tavaly már 264 ezer forinttal kellett többet fizetni hektáronként.

2014-ben már minden régióban emelkedett a szántóföldek ára, bár a 2013-ban több mint 34 százalékos dráguláson áteső Dél-Dunántúlon csak minimális, 0,36 százalékos volt a változás mértéke. A legnagyobb árnövekedésre a Dél-Alföldön került sor, ahol a drágulás megközelítette a 23 százalékot. Meghaladta az emelkedés a 20 százalékot az Észak-Alföldön, illetve 17-20 százalék között volt Közép-Magyarországon, Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon. Nyugat-Dunántúl földpiacán mindössze 2,6 százalékos volt az áremelkedés.

A legtöbbet átlagosan Közép-Magyarországon kellett fizetni a szántóterületekért 2014-ben, hektáronként 1315 ezer forintot, míg a legalacsonyabb árak - akárcsak a korábbi években - Észak-Magyarországot jellemezték, itt 678 ezer forintot kértek egy hektár szántóért. A Közép-Dunántúl felzárkózásának hatására az árak itt, és a Nyugat-Dunántúli régióban szinte megegyeznek, 1190 ezer forint körül alakulnak, a Dél-Dunántúl lemaradása is csak minimális. A szántó ár a dél- és észak-alföldi régiókban a jelentős drágulás következtében szintén átlépte az egymillió forintot hektáronként.

Forrás: FHB Termőföldindex
Művelési ágak szerinti áralakulása 2007 óta

A különböző művelési ágakat továbbra is eltérő ártrendek jellemzik. A szántók ára 2007 óta folyamatosan növekszik, 2007 és 2014 között megduplázódott. Bár a tavalyi évig az erdők is látványos, 60 százalékos dráguláson mentek keresztül, 2014-ben csökkent az áruk, mintegy 3,4 százalékkal. Jelentős drágulás következett be a szőlő és gyep művelési ág esetében, előbbinél 27,4, míg utóbbinál 14,7 százalékkal növekedtek átlagosan az árak. A szőlőkért a 2007-es szintnél közel 75 százalékkal, míg a gyepek esetében több, mint 58 százalékkal többet kell fizetni egy hektárért. A gyümölcsösöknél nem ismétlődött meg a 2013-as jelentős, 20 százalékos drágulás, tavaly az árak 9 százalékkal növekedtek, így 2007-hez képest 2014-ben 37,5 százalékkal kellett többet fizetni.

A gyep-rét-legelő és a nádas művelési ágakban jóval alacsonyabbak az átlagárak, és ehhez magas szórás társul, vagyis az árak erőteljesen ingadoznak ezekben a művelési ágakban. A gyümölcsösök és halastavak átlagára valamelyest magasabb szinten állt a szántókéhoz képest 2014-ben, ebben azonban szerepet játszhatott az esetükben megfigyelhető alacsonyabb piaci forgalom is, az áruk általában valószínűleg a szántóárakhoz igazodik.

Kiemelkedik a szőlő és a kert művelési ág, ahol jóval magasabbak s becsült átlagárak. A kertek a szántókhoz képest 32, míg a szőlők 30 százalékos prémiummal rendelkeznek, ugyanakkor az átlagárak ezen két művelési ágban nagyobb ingadozást mutatnak. Előbbiek esetében a prémium nagyságában nagy szerepe van a belterületiségnek, a közművesítettségnek, az árak ingadozása az eltérő térségi adottságokkal is magyarázható.

A termőföld, mint befektetés

A termőföld többféleképpen hajthat hasznot tulajdonosának. Egy időben sokan igyekeztek kihasználni a benne rejlő befektetési lehetőségeket, és más reáleszközök alternatívájaként tekintettek rá. A tavaly bevezetett szigorúbb termőföld adásvételre vonatkozó szabályok (képesítési előírások, vagy gazdálkodási múltra vonatkozó követelmény) miatt a termőföld spekulatív jellegű, pusztán befektetési célú tartása az új Földtörvény hatályba lépésével vonzerejét veszítette.

HOZZÁSZÓLÁSOK