Tavaly az ÉVOSZ számításai szerint mintegy 600 hazai vállalkozás tevékenykedett Németországban vállalkozási szerződés keretében. Ezek elsődlegesen a gépipar, az élelmiszeripar és az építőipari területén vállaltak munkát, s mintegy 14 ezer főt foglalkoztattak, többnyire hiányszakmákban, tartós kiküldetés keretében.

A magyar vállalkozások meghatározóan német építőipari cégek alvállalkozói. Jellemző a mikro-, kis- és közepes méretű építési vállalkozások piaci jelenléte. A 600 cég harmada működik az építési ágazatban. A Németországban teljesített vállalkozási szerződések értéke 2014-ben az ÉVOSZ számításai szerint összesen mintegy 110 milliárd forintot tett ki. A vállalásoknál igen magas a hozzáadott érték, hiszen sok helyen jellemző az anyagmentes feladatvállalás, ahol a felhasználható anyagokról a német megrendelő, fővállalkozó gondoskodik.

Nem adják fel a bázist

A vállalkozások magyarországi tevékenységüket megtartva végeznek Németországban munkát. Különösen fontos ez számukra az A1-es kiküldetési igazolások megszerzése miatt, hiszen, akkor egy-egy kiküldött dolgozó a magyarországi társadalombiztosítás hatálya alatt marad. Jellemzően 25-50 százalék körüli a belföldi tevékenység aránya, ennek mértékén a vállalkozások fele 2015-ben sem kíván változtatni, fele pedig az előző évi arányt növelni szeretné.

A cégek átlagos létszáma 20-400 fő között szóródik, s közülük 2014-ben minden második cég növelte létszámát az előző évhez mérten. Idén 40 százalékuk tervez felvételt, 20 százalékuk változatlan, 30 százalékuk csökkenő létszámmal valósítja meg szerződéses vállalását.

A válaszadók csaknem mindegyikének állandó a németországi megrendelői köre, új megrendelővel történő szerződéskötésről a cégek fele számolt be, igaz, hogy ez megrendeléseik maximum 10 százalékáig terjedt.

Nem nyomaszt a nemfizetés

A gazdálkodó szervezetek folyamatos és biztonságos gazdálkodását nehezítő kintlévőségek a megkérdezett cégek 50 százalékánál nem fordult elő, ahol pedig gondot okozott, ott mértéke a kiszámlázott teljesítés összegének 5-10 százaléka volt.

Gyakorlatilag e kintlévőségek 50 százalékát látták bírósági úton behajthatónak, 20 százalékát behajthatatlannak, a fennmaradó hányadról (30 százalék) pedig még nem alakult ki kép a továbblépést illetően.

Ezt ellenőrizte a NAV

A múlt évben minden második vállalkozásnál ellenőrizte a NAV a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetését. A vállalkozások többségénél megállapítás nélkül, rendben lezajlott a vizsgálat, de ahol eljárás indult, ott is rendben lezárult ügyekről számoltak be. Az elmúlt évben iparűzési adó témakörben nem kaptak ellenőrzést a megkérdezett cégek.

Ezt pedig  a németek..

Németországban a megkérdezett cégek ottani telephelynek 90 százalékát ellenőrizték a német vámszervek, vagy az adóhivatal. Az ellenőrzések leggyakrabban a kiküldetést tényét és a magyar társadalombiztosítás hatálya alá való tartozást igazoló A1-es meglétére irányultak.

Ezen túlmenően a munkáltató bérfizetési kötelezettségének teljesítését, valamint az építőipari szabadságpénztári befizetéseket vizsgálták. Vizsgálták még a munkavállalók szállás és egyéb szociális körülményeit, csaknem olyan gyakorisággal, mint a munkavédelmi előírások betartását. A németországi hatósági ellenőrzések szinte teljes egészében negatív megállapítás nélkül lezárultak.

A 2015. januártól bevezetett németországi kötelező minimál órabér, ami 2016. decemberig 8,5 euró óránként, a magyar vállalkozások versenyképességét nem fogja befolyásolni, mivel azon ágazatokban, amelyekben a magyar cégek jelentős része vállalkozik, már évek óta ágazati kollektív szerződésben meghatározott kötelező minimál órabér van, és ez jóval magasabb 8,5 eurónál (az építőiparban például 14 euró), ahol pedig nincs ilyen ágazati minimál órabér, ott is többet fizetnek a magyar munkavállalónak.

A múlt évben gyakran kontrollálták Németországban a kiküldött munkavállalók, vagy vezető munkatársak személygépkocsiját, de alig találtak szabálytalanságot, ami annak is köszönhető, hogy az érintettek igyekeztek tájékozódni a személygépkocsi rendszámcseréjéről, valamint a magyar rendszámú autó átmeneti németországi használatának mikéntjéről, vámhivatali bejelentéséről, adójának megfizetéséről.

Így hatnak a német-magyar kapcsolatok a vállalkozásokra

A felmérésben az ÉVOSZ rákérdezett arra is, hogy a jelenleg is Németországban vállalkozó cégek hogyan érzékelik a magyar-német gazdasági kapcsolatok hatását saját vállalkozásuk németországi tevékenysége szempontjából.

A válaszok alapján abszolút vegyes kép bontakozott ki, hiszen válaszadók fele javuló piaci helyzetről tudósított, különösen mert rugalmasabban tudnak vállalkozni. Bővültek a munkavállalási lehetőségek 2011. május 1-je óta, s akár munkaerő-kölcsönzés keretében is kiküldhetőek munkavállalók. Ugyanakkor a válaszadók másik fele szerint, éppen hogy romlottak a piaci lehetőségek, mert a munkavállalási lehetőségek bővülésével nőtt a konkurencia, sőt a legjobb, legnagyobb gyakorlattal rendelkező munkavállalók a korábbi német partner cégnél munkavállalóként kért és kapott munkát.

A felemás válaszok ellenére mégis az szűrhető le, hogy a vállalkozások németországi piacukat a jelzett problémák mellett 2015-ben is változatlanul szeretnék megtartani, a korábbi szintet - árbevételt és jövedelmezőséget - megtartani, s a lehetőségekkel élve azt tovább bővíteni, valamint bővíteni a partneri kört és a munkavállalói létszámot is - írta az ÉVOSZ.