L. Simon: kulturális és reprezentációs célokra használnák a budavári palotát

A társadalmi és a szakmai párbeszéd fontosságát hangsúlyozta több felszólaló is a Várkert Bazárban hétfőn kezdődött kétnapos építészeti konferencián, amelynek témája a budai Vár rekonstrukcióját célul kitűző Nemzeti Hauszmann Terv elemeinek megvitatása volt.
Inforádió, MTI, 2015. május 11. hétfő, 19:43
Fotó: Napi.hu

Noha a budai Vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni - hangsúlyozta az eseményen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki kiemelte azt is, hogy a budai Vár nemzeti jelkép, és egyben a főváros egyik éke, amelyhez hozzányúlni csak megfelelő körültekintéssel szabad. Hozzátette: a minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni.

A jelenleg meglévő palotaépület nagy részét kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen - hangsúlyozta L. Simon László, aki a Nemzeti Hauszmann Terv főbb lépéseinek ismertetése mellett bejelentette, hogy a Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására.

Zoboki Gábor nem építené be a Szent György teret
Zoboki Gábor Ybl-díjas építész felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Szent György tér beépítése IV. Béla óta állandóan változott, ezért nehéz azt a kontúrt meghúzni, amelyhez alkalmazkodni lehetne. Javaslata szerint a palota A, B és C épületei előtti terasznak nyitottnak kellene maradnia, ahogy nem kellene visszaépíteni a Honvéd Főparancsnokság felső szintjeit sem, a Szent György térre pedig állami helyett kulturális funkciókat lenne érdemes telepíteni. Hozzátette: a várban ma is van múzeumi negyed, MS Mester művének és a Nagyboldogasszony templomnak egy helyen kell lennie.

A világraszóló építészeti egységek léte és hatása mindennapi életünk szövetének egyik legfontosabb szála, visszaszövése a budai Vár esetében a nemzet egységének és szellemi erejének történelmi jelentőségű gesztusa - fogalmazott köszöntőjében Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, aki kitért arra is, hogy a testület szakértő tagjaival részese kíván lenni a budai Vár megújításának. Hozzátette: reményei szerint a vár felújítását a legjobb magyar szakemberek fogják elvégezni, és a koncepció véglegességét a hazai szakmai eszmecserék tapasztalatainak "okos összefüggése érleli meg, és mindezek az időnként tapasztalható hivatali fölénytől mentesülhetnek".

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a tervezés-építés folyamatának kezdete előtt a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki, együtt gondolkodás és nemzeti párbeszéd jöjjön létre. Mint fogalmazott, a Nemzeti Hauszmann Terv keretében komplex, mindenre kiterjedő építés, felújítás, funkcióváltás és közterület-megújítás indul, amely óriási anyagi és szellemi befektetéssel jár. Hozzátette: a terv megvalósításában való részvétel nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is egyben, ezért a kamara arra fog törekedni, hogy tagjai most is a legjobb minőséget érjék el.

Előadásában Sághi Attila, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke a magyarországi várprogram eredményeiről és terveiről beszélt. "A megújítani tervezett vidéki várak esetében nem titkolt cél, hogy egyszerre őrizzünk meg és állítsunk helyre kulturális és történelmi emlékeket, illetve jelentősen érzékelhető mértékben megnöveljük a Budapesten kívüli magyarországi turisztikai potenciált" - hangsúlyozta.

Sághi Attila beszámolt arról, hogy míg a kastélyprogram mintegy 700 ezer, a várprogram újabb 600 ezer turistát szeretne bevonni, ami a vidéki Magyarországnak óriási lehetőség. Sághi Attila megfogalmazása szerint a várprogram jó úton van, rendelkezésre állnak azok az elemek, amelyekkel a fejlesztésekbe érdemes belevágni.

Vukoszávlyev Zorán, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) docense külföldi példákat hozott előadásában a történeti rezidenciák kortárs közösségi használatáról, így beszélt a torinói királyi palotáról, az olomouci Przemysl-várról, a pamplonai érseki központról, a sevillai San Telmo palotáról, a hallei várról, valamint a hambachi kastélyról is. "Összességében el lehet mondani, hogy a történeti helyszínek, várak fejlesztésének nemzetközi gyakorlatában az erős identitással rendelkező építészeti környezetben megjelennek a kortárs építészet legmodernebb elemei" - hangsúlyozta.

Varga Ötvös Béla városfejlesztő közgazdász a Közti Zrt. által Vár25 címmel elkészített 2012-es stratégiai fejlesztési terv tanulságait foglalta össze. A koncepció szerint a Várnegyedben a következő huszonöt évben a városi és a polgári kultúra fellegvárát kell kialakítani két főtér (a Szent György tér és a Szentháromság tér) és egy főutca mentén. A szakember felvetette annak lehetőségét is, hogy a Szent György tér nyugati oldalára egy magas presztízsű közgyűjtemény vagy közintézmény - például az Alkotmánybíróság - épülete kerüljön.

HOZZÁSZÓLÁSOK