A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A lakásért életjáradék programot még az 1990-es évek végén az önkormányzatok hirdették meg. A XIII. kerület például kétpólusúvá tette az alapkonstrukciót, ilyeténképpen az időskorú életjáradékos értékesíthette saját tulajdonú lakását az önkormányzatnak rendszeres havi életjáradék fejében oly módon, hogy a lakás használati joga élete végéig az övé marad. A másik oldalon azok a fiatal családok álltak, amelyek havi előtakarékosság vállalásával meghatározott idő után az önkormányzat által biztosított kedvezményes kölcsön igénybevételével juthattak saját otthonhoz.

Bár Király András, az Angyalföldi Vagyonkezelő osztályvezetője szerint sikeres volt a program, a helyhatóság két éve leállt vele. Mivel az érdeklődők száma is csökkent, úgy döntöttek: minden anyagi erőt az új lakások építésére és a városrehabilitációra koncentrálnak. Az elmúlt 12 évben egyébként 78 életjáradéki szerződést kötöttek idősekkel, ebből jelenleg 50 "fut" még, s az 58 lakásra váró fiatal család közül négy jutott a program segítségével lakáshoz, a többiek túl hosszúnak találták a várakozási időt.

Több fővárosi és vidéki önkormányzatnál azonban még ma is működik a rendszer. A XVIII. kerületben az elmúlt évtizedben 81 idős lakástulajdonossal kötöttek életjáradék-szerződést, közülük 66-nak még mindig folyósítanak, Székesfehérváron pedig 2001 óta 8 hasonló szerződés született.

Hasonló konstrukcióval több cég is kilépett a piacra. Elsőként a Hild Zrt. kezdte meg 2005-ben a "lakásért életjáradékot" programját, majd az OTP Életjáradék Zrt. és az FHB Életjáradék Zrt. szállt be a versenybe.

A programok nagyjából hasonlóak, bár minden szerződés személyre szabott: függ az ingatlan értékétől és a tulajdonos életkorától, fontos szempont az érintett ingatlan piacképessége (helye, állaga), tehermentessége. Általánosságban azonban elmondható, hogy az életjáradék-programokban mindhárom szolgáltatónál a saját tulajdonú, 5-7 millió forintnál értékesebb ingatlannal rendelkező, 65 éves és afeletti ügyfelek vehettek részt, akik egyszeri nagyobb pénzelőleget - akár az ingatlan értékének 30-50 százalékát -, rendszeres, inflációkövető havi járadékot és életük végéig használati jogot kaphattak. Ehhez jött még a közös költség, az ingatlanbiztosítás és némi állagmegóvás átvállalása is. Kiegészítésként kedvezményes ápolási-gondozási és egyéb szolgáltatásokat is igénybe lehetett venni.

Mára már csak az FHB életjáradék-programja működik, 2009. január 1-jétől az OTP Életjáradék Zrt. és a Hild Zrt. - a válságra hivatkozva - egyaránt szünetelteti szerződéskötési tevékenységét. Mindkét cégnél elmondták: a makrokörnyezet kedvező változása esetén várható a szerződéskötések újraindulása.

Az FHB egyébként 2006-ban a hazai piacon unikálisnak számító, örökölhető, időskori jelzálogjáradék-terméket vezetett be (lásd keretes írásunkat). Arról nem kaptunk információt, hogy a jelzálogjáradék-konstrukcióra hány szerződést kötött a bank. Szakemberek szerint azonban egy olyan "terméknek", melynél - a lakásért életjáradékkal ellentétben az idős embernek nem kell lemondania lakóingatlana tulajdonjogáról - feltétlenül létjogosultsága van Magyarországon: itt ugyanis még mindig igen erős az ingatlantulajdonhoz való kötődés.