Siralmas adatok a magyarok lakhatásáról - újabb lista, amelyen sereghajtók vagyunk

Az állam egyre többet költ lakhatási célokra, a növekvő forrásból azonban arányaiban egyre kevesebb jut a rászorulóknak, a lakhatási válság egyre mélyül, az állami támogatáspolitika pedig tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Régiós összehasonlításban alig akad olyan lakhatási szegénységgel kapcsolatos mutató, amelyben ne sereghajtók lennénk. Különösen rossz a lakásszegénység szempontjából a 18 év alattiak helyzete - állapítja meg a Habitat for Humanity 2019-es, Lakhatási szegénység című jelentése.
Szepesi Anita, 2019. november 19. kedd, 07:08
Fotó: Stocksnap

A Habitat for Humanity rendszeresen vizsgálja a magyarországi lakhatási szegénységet, az idei tanulmány hétfőn bemutatott, újabb fejezetében a lakásszegénységgel és a megfizethetőséggel kapcsolatos főbb hazai tendenciákat a környező országok és az EU hasonló folyamataival hasonlították össze. A fejezet legfőbb megállapítása, hogy a lakásszegénységgel kapcsolatos statisztikai mutatókban sereghajtók vagyunk a V4-ek között.

Magyarországon például a térség országai közül sokkal nagyobb arányban kitettek a szegénység veszélyeinek a vidéken élők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 18 év alattiak, vagy a többgyermekes családok. Különösen rossz a lakásszegénység szempontjából a 18 év alattiak helyzete - olvasható a felmérésben.

A jelentés szerint a súlyos lakhatási deprivációban élők között az országban sokkal nagyobb a hitellel rendelkező lakástulajdonosok és a szociális alapon bérlők aránya, mint a többi V4-es országban: azaz a szociális bérlakásszektor és a hitelválságban érintettek helyzete egyaránt jelentősen rosszabb, mint a hozzánk leghasonlóbb kelet-európai országokban.

A bérlakásban élők helyzete szintén kiemelkedően nehezebb: a megfizethetőségi problémák sokkal nagyobb arányban érintik őket, mint a visegrádi országok magánlakásbérlőit.  Magyarországon mind uniós, mind V4-es összehasonlításban kiugróan magas a szegénység és a társadalmi kirekesztődés foka.

Fontos mutatók
A lakhatási szegénység, illetve a lakhatási depriváció, vagyis a megfelelő lakhatási körülményektől való megfosztottság mértéke két fontos mutató, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy pontosan mennyi ember él rossz körülmények között. A megfelelő lakhatási körülmények hiányát sok szempontból közelítik meg a kutatók. Amellett, hogy a lakás minősége, a bejutó természetes fény mennyisége, a lakás felszereltsége, a vízhálózathoz való hozzáférése beleszámít, ugyanúgy szempont a lakóhelyre jellemző biztonság, sőt a bűnözési ráta is. Ide tartozik ha túl magas a zaj vagy akár környezetszennyezés a környéken. Az Európai Unióban élő lakosság 5 százaléka él lakhatási deprivációban, vagyis a megfelelő lakhatási körülményektől megfosztva. Csehországban és Szlovákiában a lakhatási deprivációban élők aránya az uniós átlag körüli, Lengyelországban a 2007-es 25 százalékról csökkent 10 százalék alá, Magyarországon pedig 15 százalék körül stagnál.

Különösen szembeötlő a fiatalok érintettsége a rossz minőségű lakókörülmények szempontjából. Bár az EU-n és a visegrádi négyeken belül is valamivel magasabb ez az arány a 18 év alattiak esetében, mint a teljes népességet tekintve (5-15 százalék), Magyarországon tágabb az olló:

a fiatalok több mint negyede él súlyos deprivációban, ami az uniós átlag ötszöröse.

Magyarországon fiatalkorúak nagy tömegei ragadhatnak kedvezőtlen lakhatási körülmények közé, ami jövőbeli lakhatási szegénységi pozíciójukat is meghatározhatja - hangsúlyozza a Habitat jelentése.

A lakásukat szociális alapon vagy ingyen bérlők körében 25-30 százalékos a depriváció aránya hazánkban, ami a szociális bérlakások rossz minőségére enged következtetni. Az alacsonyabb jövedelmű, a szegénységi küszöb alatt élő embereknek általában nagyobb hányadát érintik a fenti rossz környezeti hatások is.

A lakhatási szegénység egyik legfontosabb dimenziója a megfizethetőség, amit abban lehet mérni, hogy a háztartások képesek-e megfizetni egy társadalmilag elfogadható ("megfelelő") lakás költségeit, úgy, hogy közben a lakásköltségek nem jelentenek olyan nagy terhet, ami a napi megélhetést kockáztatja. Lakásköltség lehet egy lakás bérleti díja, a lakáshitel törlesztőrészlete, az energia és más rezsiköltségek, de ugyanígy a karbantartás és a javítás költségei is.

Nemzetközileg elismert mutató, hogy egy háztartás lakhatása akkor megfizethető, ha ezek a költségek nem haladják meg a háztartás kiadásainak 30-40 százalékát.


Magyarországon a háztartási jövedelmeknek kimagaslóan nagy részét viszik el a lakbér- és egyéb lakhatási költségek, elsősorban ráadásul a leginkább rászorulók esetében. 2010 és 2015 között alapvetően a vizsgált visegrádi négyek országaiban a legtöbb jövedelmi ötödben csökkent a lakhatási költségek aránya. Hazánkban 2010 és 2015 között minél magasabb jövedelmi osztályba tartozott valaki, annál nagyobb arányú volt a lakhatási költségeinek csökkenése, azonban a legalsó jövedelmi ötödben nőtt a költségek aránya.

A jelentés szerint Magyarországon a lakbérrel kapcsolatos költségek részesedése a legnagyobb, 2015 óta pedig újra emelkedik a lakhatási költségekkel túlterhelt háztartásban élők aránya.


A 2010-es években végrehajtott rezsicsökkentés pont a legrászorultabbakhoz nem jutott el. Az energiaárak  csökkentek, a szén és fa ára azonban nőtt, s  mivel ezekkel általában az alacsonyabb társadalmi rétegek fűtenek, így őket nem érte el a rezsicsökkentés hatása.

Sőt, míg 2018-ban egyetlen év alatt a szilárd tüzelőanyagok (mint például tűzifa) fogyasztói ára több mint 10 százalékkal növekedett, addig a háztartási energia ára csak mintegy 1,5 százalékkal, így hátrányos helyzetbe hozva a vidéki és amúgy is nehéz körülmények között élőket.

Összességében alig akad olyan lakásszegénységet mérő mutatót, amiben Magyarország a V4-ek többi államához képest ne lenne sereghajtó. Ugyan a 2020-as költségvetésben a kormányzati tervek szerint nőnek a lakhatással kapcsolatos költségvetési kiadások (összesen mintegy 350 milliárd forintra), ám ezek egyre kevésbé fogják elérni azokat a lakásszegénységben élő háztartásokat, akiknek pont a legnagyobb szükségük lenne rá. 2020-ra a tervek szerint tizenegyszer annyi pénzt fog költeni a kormány az elsősorban a (felső-)középosztályt támogató konstrukciókra, mint a kifejezetten a lakásszegénységben élőkre. (A tavalyi  9:1 arány romlik 2020-ra 11:1-re)

Tehát, bár Magyarországon a lakhatásra fordított közpénzek nem kirívóan alacsonyak, azok mégis a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése irányába hatnak - hangsúlyozza a Habitat jelentése.



Mit lehet tenni - ezt javasolja a Habitat

  • A lakhatási támogatásokat nem lenne szabad alárendelni a családpolitikai és makrogazdasági szempontoknak.
  • Nem csak a fiatal családok, hanem a fiatalok lakhatási problémáival is foglalkozni kellene.
  • Szükség van egy nonprofit bérlakásszektorra.
  • A magántulajdon-szerzést és eladósodást támogató programok helyett rászorultsági alapon, a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő célokra kellene forrást allokálni.
  • Szükség van szociálisan célzott lakhatási és adósságkezelési támogatásokra.
  • Önálló lakhatási minisztérium vagy államtitkárság foglalkozzon a lakhatással, mert a jelenlegi struktúrában elvesznek az ügyek.

A teljes jelentés itt olvasható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2019.11.19 20:03

@Agar:
"IT szektorban és könyvelési szektorban 2% emelés jónak számít. Egy kemény seprő többet keres, mint egy infó parki senior fejelesztő!!!"

Ha annyit tud a "fejelesztő" nem tudja mi történik fizetés szinten a szakmájában, akkor valszeg a 2% is sok neki. Ha értelmes, akkor meg rég nem dolgozik ilyen helyen.
Nálunk a bértömeg emelés is ennek sokszorosa volt tavaly, differenciáltan (értsd a nem kontárok, szorgalmasak) az átlagosnál magasabb emelést kaptak.
Pedig nálunk még most visszafogott is a béremelkedés a tisztán szoftverfejlesztő cégekhez képest...

A fejlesztő és a kéményseprő fizetéséről szóló szösszenet vagy orbitális és pofátlan hazudozást takar vagy ugyanilyen szintű tájékozatlanságot.
Fyi: https://www.hwsw.hu/hirek/60222/informatikus-fejleszto-rendszermernok-fizetesek-berek-2019.html

Ez közelebb áll a valósághoz mint amit te összehordtál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Agar, 2019.11.19 17:27

Vidéken azért laknak csóró emberek, mert nincs vidéken fizető munka.

3 éve azt írta ez a portál, hogy mennyivel olcsóbban hozzájutni, mint máshol. A bérek hol vannak?

IT szektorban és könyvelési szektorban 2% emelés jónak számít. Egy kemény seprő többet keres, mint egy infó parki senior fejelesztő!!!

Vidéken meg gyakorlatilag munkanélküli vagy. Vagy minimál bérrel bejelentett rabszolga.

A lakás árak addig nőnek, amig megy bele támogatás. Az építő ipar fellendülését segíti, nem a lakhatáshoz jutást.

Aztán érdemes megnézni, hogy még mindig abortusz az olcsóbb, mint a 10 milliós hitel, amit a gyerek után rád tukmál az állam, miközben olya. Megszorításokat is hoz be, ami többségnek mínusz és nem plusz a támogatás.

A kivitelező meg meglopja a vásárlót, nem fejezi be a munkát, SEHOL NINCS ELLENŐRIZVE EGY NYOMÁS PRÓBA!!, Marha könnyű lopni a gázt. A villany túl van szabályozva.
Lelke rámegy annak, aki nem elég rafkós a lakás piacon
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2019.11.19 14:20

"Magyarországon például a térség országai közül sokkal nagyobb arányban kitettek a szegénység veszélyeinek a vidéken élők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 18 év alattiak, vagy a többgyermekes családok. "

Ennyi családi lakhatási támogatás mellett tökömet rá, hogy ez egy ordas nagy csúsztatás!

"a súlyos lakhatási deprivációban élők között az országban sokkal nagyobb a hitellel rendelkező lakástulajdonosok és a szociális alapon bérlők aránya, mint a többi V4-es országban"

És mikor ugorhatott meg nagyon ezen háztartások aránya? Na mikor? Hát persze, hogy Gyurcsányék alatt a nyakló nélküli devizahiteles átverés miatt. Azóta is sokan nyögik ennek következményeit. Mindamellett, hogy Orbánék mindent megtettek, hogy javítsanak a helyzeten.

A bérleti díjas ába meg egy vicc! Ha itt is 2008-at vagy 10-et vették volna bázisnak, kiderülne, hogy Szlovákia után messze nálunk emelkedett a bérleti díj a legkevésbé.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2019.11.19 09:58

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2019.11.19 09:01

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html