Nézze meg az új Fradi stadiont, 14 milliárdért!

Amíg nem lesz nemzetközi szintű FTC, addig a magyar futball felemelkedéséről nem lehet beszélni - mondta Tarlós István a Ferencváros családi napján szombaton, a klub új stadionja, a Groupama Aréna előtti Sas-szobor avatásán. A pálya hivatalosan augusztus 10-én, a londoni Chelsea elleni gálamérkőzéssel nyitja meg kapuit. Az FTC 14 hónap alatt elkészült új stadionja 14,735 milliárd forintba került, amit az állam biztosított.

A Ferencváros családi napján szombaton felavatták a Groupama Aréna előtti Sas-szobrot, amely egy labdára lecsapó sast ábrázol, és 5000 acéldarabból áll. Az alkotást Szőke Gábor Miklós szobrászművész készítette, ez Európa legnagyobb madárábrázolása 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal, nyolc méter magas, nyolc méter hosszú és rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A művész elmondta, eddig fával dolgozott, de az örökkévalóság fontos szempont volt, ezért a rozsdamentes acél mellett döntött.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Reméljük, ez a szobor találkozópont lesz a fradisták számára és itt ünnepelhetjük majd a labdarúgócsapat 29. bajnoki címét és 21. Magyar Kupa-diadalát - mondta ünnepi beszédében Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója.

Tarlós István főpolgármester többek között arról beszélt, hogy az FTC címerét egykori játékosa, Manno Miltiades tervezte 1928-ban és abban már szerepelt a madár, amely akkor még turul volt, s a későbbiekben lett a sas a klub kabalaállata. Amíg nem lesz nemzetközi szintű FTC, addig a magyar futball felemelkedéséről nem lehet beszélni" - jelentette ki a városvezető, akit saját bevallása szerint megérintett az ünnepség, mert ötéves kora óta maga is fradista.

A Ferencváros családi napjára, amelyet egy nappal a csapat Chelsea elleni stadionavató mérkőzése előtt rendeztek, több ezer érdeklődő látogatott el. A drukkerek ingyenes stadionbejáráson vehetnek részt, emellett a nap folyamán koncertekkel szórakoztatják őket és találkozhatnak az egyesület legendás alakjaival.

Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club 1909-ben kapta meg a jelenleg is használatos telket az Üllői úton, ahol Mattyók Aladár építészmérnök, az FTC alelnöke tervei alapján építették meg a sportpályát és a főtribünt. A házigazdák az avató mérkőzést 1911. február 12-én az MTK ellen játszották, és nyerték meg 2-1-re.

A sportlétesítmény fatribünje alatt tornaterem, iroda, raktár, fürdő és rengeteg kis helyiség volt. 1911 szeptemberére készült el a klubház, de a megnyitás után egy évvel már kevés volt a férőhely, ezért az Üllői út felé eső részre két új tribünt építettek. A pályát az első világháború alatt a katonaság használta.

1922-ben az alapító elnök, Springer Ferenc szobrának felavatásával kezdődtek meg ismét a fejlesztések. 1924-ben újabb tribünépítéssel 37 ezer férőhelyesre növelték a pályát. Augusztus 31-én a teltházas Magyarország-Lengyelország barátságos mérkőzéssel megtartott tribünavatót 4-0-ás győzelemmel ünnepelték meg.

A második világháború után hamar visszatért az élet a pályára, de 1947. május 4-én, a Magyarország-Ausztria (5-2) válogatott mérkőzésen - sok hamisított jegy miatt - több mint 40 ezer ember zsúfolódott össze a nézőtéren, amely nem bírta a terhelést, a második félidő elején leszakadt a faszerkezetes lelátó. Kétszáz ember zuhant a mélybe, de halálos baleset nem történt. 1962-ben a fából készült balesetveszélyes lelátókat lebontották, az Üllői úti stadion 1963. november 20-án végleg bezárta kapuit. A Fradi új otthona 11 évre a Népstadion lett.

A második stadion 1974. május 19-én nyitotta meg kapuit, és 30 ezer néző befogadására volt alkalmas. A létesítmény terveit a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán készítették el két neves építész, Schall József docens és Kapsza Miklós adjunktus irányításával. Az FTC-Vasas avatómérkőzést Müller Sándor góljával 1-0-ra az angyalföldiek nyerték meg. Ezután a stadion folyamatosan fejlődött. 1977 szeptemberében felavatták Springer Ferenc felújított szobrát. Mátrai Lajos alkotása a mai napig a zöld-fehér klub egyik szimbóluma.

Egy évvel később a stadion új világítást kapott. 1991. november 30-án befejeződött az állóhelyek - UEFA-szabály által előírt - ülőhelyekké alakítása, ami a befogadóképességet a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkentette. Az aréna 2007. december 21-én felvette korábbi aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét. A 2008-2009-es szezonra új eredményjelzőt kapott, de közben már megszületett az új stadion felépítésének terve.

2013 márciusában a Ferencváros két mérkőzéssel búcsúzott az Albert Flórián Stadiontól: előbb az Újpestet verte 2-1-re, régen látott nézősereg - 17 ezres közönség - volt kíváncsi a bajnoki összecsapásra, majd a Kolozsvár csapata elleni 0-0-ás búcsúmérkőzés után végleg lezárták a pályát.

2013. március 28-án megkezdték a stadion bontását, és elhelyezték az új stadion alapkövét, a bontási és alapozási munkálatok egymással párhuzamosan zajlottak. Az új stadion 2800 tonna súlyú acélszerkezete másfél Lánchidat tesz ki. A régi, lebontott stadion maradványait újrahasznosították, illetve beépítették az új létesítménybe.

Napkollektorokat építettek és újrahasznosítják a szürkevizet. Elválasztó korlátot és hálót nem szereltek fel a lelátók elé, így a szurkolók közvetlenül a pálya mellett ülhetnek, és két, egyenként 63 négyzetméteres eredményjelzőn tájékozódhatnak a mérkőzés állásáról. A nézőtér teljesen fedett, a kerengőn 200 LCD-kijelzőn követhetők a pályán történő események. A gyepszőnyeg az egyik legmodernebb technológiával készült, a játéktér automatikus fűtési rendszerrel van felszerelve. Utóbbi működéséhez 26 kilométeres csőrendszer húzódik a pálya alatt.

Az arénában készpénzhasználattól mentes, kártyás fizetési rendszert alkalmaznak, a szurkolói csoportok egymástól teljesen elkülönítve jutnak be a létesítménybe, a lelátót pedig nagyfelbontású digitális kamerarendszerrel figyelik. Az aréna nemzetközi mérkőzéseken 22 000, a magyar bajnoki találkozókon pedig 23 700 drukkert fogadhat. A látogatóközpont alsó szintjén a Fradi-üzlet és -múzeum kapott helyet. Az épület előtt álló, 15 tonnás, 16 méter szárnyfesztávolságú monumentális sast Szőke Gábor Miklós szobrászművész mintázta meg. A 2014. augusztus 7-én felavatott Albert Flórián-bronzszobor Kligl Sándor alkotása.