Egyfajta össznépi spekulatív pozícióban van az ingatlanpiac: a bankok inkább kivárnak, mintsem elvegyék a rosszul fizető ügyféltől, a cégek pedig halasztanák a törlesztést, azaz mindkét fél a fejlesztések újraindulásában és az árak emelkedésében reménykedik. Major szerint van arra esély, hogy a piac megússza a komolyabb áresést, vagyis még az előtt beindul a növekedés, hogy ez bekövetkezne. Magyarországon ugyanis - tette hozzá - vannak még valós ingatlanpiaci igények, azaz kellenek az új lakások és még az A-kategóriás irodaházak is, hiszen Budapesten kétmillió négyzetméternyi ilyen irodaterület van, szemben Bécs nyolcmillió négyzetméterével.
Hangsúlyozta ugyanakkor: addig nem fog újraindulni a hitelezés, amíg nincs transzparens piac, valós árak. Ahhoz, hogy ez mikor következhet be, némi támpontot adhat, hogy a hitelbedőlések és a fizetési gondok felmerülése között általában egy év telik el, vagyis amíg az előbbi terén nem látható javulás, maradhat a banki szigor. A kép azonban nem ennyire fekete-fehér, hiszen a bankok hitelezési aktivitását az is befolyásolja, hogy a versenytársak mikor kezdenek el újra hitelezni: miután minden bankot másképp érint a válság, más sebességgel is indítják el a kölcsönök folyósítását.
Az biztos - szögezte le Major -, hogy a bankok sokkal jobban fognak ragaszkodni az önerő-követelményhez, fontos lesz számukra az egyes projektek tényleges tulajdonosainak ismerete és annak elkötelezettsége (az offshore cégek így hátrányba kerülhetnek), illetve kedvezőbb pozícióban lesznek azok az ügyfelek, akik a nehéz időkben is hoztak áldozatot, és nem hagyták bedőlni a projektjüket, hitelüket. Utóbbi kapcsán megjegyezte: sok fejlesztő alulbecsli a bankárok emlékezetét.