A hitelezési tendenciák és a gazdasági előrejelzések alapján jövőre még nem reménykedhetünk trendfordulóban, a fellendülés pedig nagy valószínűséggel egyébként sem rakétaszerű lesz, inkább fokozatos, ahogy a bizalmi válság enyhül, a hitelkereslet nő, a háztartások jövőbe vetett bizalma fokozódik. A lakáspiac magára találása inkább középtávon várható. 2014-ben  stagnáló, vagy minimálisan növekvő forgalommal számol az OC.

A lakásépítések volumene történelmi negatív csúcsokat döntögetett az elmúlt években, és ez a tendencia 2013-ban is folytatódott. A használatbavételi engedélyek száma alig lépte át a 4000-et az első kilenc hónapban, negyven százalékkal maradva el az előző év azonos időszakától, és a 2008-as év 20 százalékára zsugorodva. Amíg országos szinten 2008-ban csaknem minden tízedik eladás újépítésű lakás volt, addig ez az arány 3 százalék körülire esett vissza napjainkra. A folyamat nem csak az értékesítési célú, profitvezérelt ingatlanfejlesztői aktivitás mérséklődésének számlájára írható, a sajátcélú építkezések száma is hasonlóan zuhant, ami megint az alacsony háztartási bizalmat támasztja alá.

Kisebb szabályozási befolyás

Amíg korábban a külső hatások, az adósmentés és a végtörlesztés komolyan befolyásolták a lakáspiacot, addig 2013 e téren viszonylag csöndben telt. Az év elején változtak az állami kamattámogatás feltételei: az 5 éves támogatási időszakon végig fix lett a támogatás mértéke, emelkedett a támogatott hitel maximális értéke, újépítésű lakások esetén 10 millió forintról 15 millió forintra, használt lakásoknál pedig 6 millió forintról 10 millió forintra. Használtlakás vásárlásnál a lakás értékének felső korlátja 20 millió forintra nőtt. Ez a külső keresletstimuláló eszköz azonban - egyelőre - nem tudta kifejteni élénkítő hatását, ahogy a szocpol sem - állapítja meg az OC.

A fő probléma továbbra is a bizalom hiánya - állítja Kühne Kata, az OC ügyvezető igazgatója. A gazdasági környezet pozitív változása, a háztartások jövedelmükbe és a jövőbe vetett bizalmának emelkedése a lakáspiacon is éreztetné hatását, az eladósodási hajlandóság emelkedése fellendíthetné az adásvételek számát, és az árakra is pozitív hatással lehetne. Biztonsággal sajnos nem lehet kijelenteni, hogy ez már a 2014-es esztendőben megvalósulhat, jövőre is inkább az idei évhez hasonló képet várunk a lakáspiacon - véli Déry Attila vezető elemző.

Csak a vevőknek jó

Nekik is csak akkor, ha az ingatlanvásárláshoz szükséges tőkét nem korábbi ingatlanuk eladásából teremtik elő, hiszen így nem kell realizálniuk a 2008 óta összesen 20 százalékot kitevő árcsökkenést. Ugyanakkor pont ez az trend teszi vonzóvá a lakásvásárlást az első lakásukat keresők, vagy befektetési céllal vásárlók számára. Az árcsökkenés mellett az egyre olcsóbbá váló hitelek is támogathatják ezt a törekvést, bár a hitelkeresletre nagyon kedvezőtlen hatással van a háztartások negatív várakozása. Az ügyvezető szerint a befektetői érdeklődés, bár a feltételek adottak, még nem jelentős a piacon. Egyelőre az élethelyzetből adódó változások jelentik a fő motivációt, ugyanakkor van egy nagyobb réteg, amelyik kivár a vásárlással, még kedvezőbb árakban reménykedve, de legfőképp stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági környezetre várva.

A vevők alkupozíciója erősödött, az idei első három negyedévben az átlagos teljes árengedmény mértéke 13,7 százalék. Az értékesítés ideje is növekedett, a használt téglalakások értékesítéséhez átlagosan 4,5, a panellakások eladásához 3, a családi házak értékesítéséhez pedig átlagosan 7 hónapra volt szükség.