2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 28 400 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban - jelentette a KSH. A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké valamivel több mint a felét.

A használatba vett lakások száma 2008 azonos idõszakához viszonyítva az elsõ és második negyedévben 15-18 százalékkal nõtt, majd a következõ negyedévekben 23-24 százalékkal csökkent.

A visszaesés elsõsorban a lakossági építkezések terén mutatkozott: egyötöddel kevesebb lakás épült természetes személyek megrendelésére, és hasonló arányban csökkent a saját használatra készült lakások száma is. A vállalkozói lakásépítés, valamint az eladásra szánt lakások száma kismértékben, 3 százalékkal csökkent. 2009-ben a legtöbb új lakást (az
összes 51 százalékát) vállalkozások építtették.

A kivitelezõi körben is a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: az elõzõ évhez viszonyítva 38 százalékkal kevesebb, 4100 új lakás épült fel ilyen módon, így részaránya 13 százalékra csökkent. Az új lakások átlagos nagysága 89 négyzetméter, a 2008-as átlaghoz viszonyítva csekély mértékben, 1 négyzetméterrel csökkent.


Kevesebb az önkormányzati lakás


Az önkormányzatok lakásépítési tevékenysége felülmúlta az elõzõ évit, de még ez is kevesebb mint 200 lakást jelentett, szinte csak (94 százalékos arányban) Budapesten. Ehhez képest az országosan megszűnt 4140 lakás - ez 10 százalékkal több, mint egy évvel korában - 29 százaléka, a fõvárosiak esetében pedig több mint a fele önkormányzati tulajdonban volt. Mindez azt jelenti, hogy országosan csökkent az önkormányzati lakásállomány.


Közel megduplázódott viszont a bérbeadás céljából történõ, amúgy kis súlyt képviselő építés, az 580 új bérlakás létrejöttében mindhárom építtetõi csoport részt vállalt.

Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább erõsödött a fõváros szerepe, egyharmadát adva az országos lakásépítésnek. Budapest mellett Baranya, Csongrád és Somogy megyében nõtt a használatba vett lakások száma, 5-16 százalékkal. Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosnál kisebb mértékű csökkenést mutatnak az adatok, míg az ország többi megyéjében átlag feletti visszaesés következett be.


Mélyponton az engedélyek


Az építési szándék visszaesése folytán az elmúlt 11 évet tekintve 2009-ben volt a legalacsonyabb a lakásépítési engedélyek száma. A negyedéves adatok tanúsága szerint a visszaesés fokozatosan következett be: az év során, az elsõ negyedévben 12, a negyedikben 54 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2008 azonos idõszakaiban. Az új engedélyek év közbeni alakulásában példa nélküli, hogy többségét az év elsõ felében adták ki, míg a második félévben csupán ezek 28 százalékát.


A kiadott új építési engedélyek szerint több mint 2 millió 750 ezer négyzetméter lakóépület és 3 millió 360 ezer négyzetméter nem lakóépület építését tervezik. Az elõbbiek esetében ez 31, az utóbbiakat illetően 26 százalékos csökkenést jelent 2008-hoz viszonyítva. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, 37 százalékkal kisebb területet terveznek beépíteni, mint a 2008-as szándékok szerint. Az új engedélyek alapján így a beépítendő terület felét egylakásos házként tervezik, a 3 és több lakásos épületek 38 százalékos részarányt képviselnek. A nem lakóépületek közül a tervezett mezõ­gazdasági épületek összes hasznos alapterülete több mint 40 százalékkal, az ipari épületeké közel 40 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt idõszakban volt, míg a hivatali épületeké több mint 10 százalékkal több. 


A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden településtípusban és minden megyében csökkent, bár különbözõ mértékben. Fejér és Heves megyében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint az elõzõ évben, míg az ezen a téren is meghatározó fõvárosban 38 százalékkal, a legkisebb visszaesést mutató Bács-Kiskun megyében pedig 8 százalékkal kevesebbet.


Alig épülnek üdülők


A befejezett üdülőépítések száma már negyedik éve csökken, de a legerőteljesebben 2009-ben. 508 új üdülőegységet vettek használatba, 29 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Az új üdülõk a korábbinál nagyobb, 82 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. Az üdülõépítési szándék is visszaesett, 610 üdülőépületben 1060 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 21 százalékkal elmarad a 2008. évitõl.