Termőföldpiac: így állunk most

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon, a drágulási trend tavaly mérsékeltebb ütemben folytatódott, egyedül a szőlők átlagára csökkent - derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből. A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt sem jelentősebb árcsökkenésre, sem érdemi emelkedésre nem számítanak a szakértők.
Szepesi Anita, 2020. december 3. csütörtök, 17:46
Fotó: MTI Fotó

Tavaly, az előző évi 8,1 százalékos drágulást követően átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek a termőföldárak az egy évvel korábbihoz képest, míg azt megelőzően még két számjegyű volt az emelkedés mértéke. A reál értelemben vett árváltozás pedig ennél is alacsonyabb, mindössze 2,2 százalékos volt 2019-ben.

A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta összesen 57,1 százalékos, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig összesen 151 százalékos árnövekedésre került sor nominálisan, míg reál értelemben 106 százalékos volt a földek értékének változása a Takarék Jelzálogbank elemzése szerint.


2019-ben a Takarék Termőföldindex értéke a 2018-as 219,7-es szintről 232,2-re nőtt, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 170,8-ról 174,6-ra emelkedett.

Csökkenő ütemben drágulnak a szántók

Tavaly az előző évi 1,5 millió forintról 6,2 százalékkal növekedve 1,59 millió forintra nőtt a szántók hektáronkénti ára, míg 2018-ban 8,3,  2017-ben 13,4, illetve 2016 és 2015 között 15,1 százalékos volt az emelkedés.

Jelentős az eltérés a régiók között, az árak 3,7 és 11,6 százalék között változtak. A legnagyobb mértékben a Dél-Dunántúlon nőttek az árak, míg a Közép-Magyarországon a legkevésbé.

Régiós szinten Dél-Alföldön legdrágább a szántó, hektáronként 1,77 millió forint, a második helyen az Észak-Alföld állt 1,69 millió forinttal, a toplistán Dél-Dunántúl a harmadik 1,67 millió forinttal. A legolcsóbb továbbra is Észak-Magyarország, ahol a hektáronként fizetendő szántóárak még továbbra sem lépték át az egymillió forintot - olvasható a Takarék Termőföldindex elemzésben

Megyei szinten az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a legtöbbet Hajdú-Biharban kellett fizetni a szántóterületekért. Itt a fajlagos árak 2,1 millió forint körül alakultak, de Békésben is meghaladták a kétmillió forintot. Tolna a harmadik az előző évekhez hasonlóan, majdnem kétmilliós hektáronkénti áraival. A legolcsóbban szántóterülethez jutni Nógrádban lehetett, itt kevesebb mint 840 ezer forintot kellett fizetni, de egymillió forint alatt maradtak az árak Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. A legnagyobb árváltozás Zala, Komárom-Esztergom és Tolna megyét jellemezte 2019-ben.

Járások szintjén, a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban a legdrágábbak a szántók előbbinél megközelítették a hektáronkénti hárommillió forintot, utóbbinál 2,8 millió forint körül alakultak. A legolcsóbb területeknek a Bélapátfalvai járás mellett a Pétervásárai és az Ózdi számítottak 2019-ben.

Művelési áganként más az árdinamika

Miközben a gyepek, rétek legelők esetében az árak 11,8 százalékkal emelkedtek, addig a szőlők esetében csökkentek. A szántók 6,2 százalékos áremelkedéssel álltak a második helyen, melyet az erdők és fásított területek követtek 3,4 százalékos árnövekedéssel, míg a gyümölcsösök csupán 1,1 százalékkal drágultak.

A különböző művelési ágak közül 2019-ben a legdrágábban a szőlők és gyümölcsösök cseréltek gazdát, mind a kettő esetében átlagosan 1,76 millió forintot kellett fizetni hektáronként. Utánuk a szántóterületek következtek 1,59 millió forinttal, majd a gyepek, rétek, legelők 1 millió forinttal, illetve az erdők és fásított területek, ahol a hektáronként fizetendő összegek a 900 ezer forintot haladták meg.


Takarék Termőföldindex

A 2010 óta tartó felívelési ütem több művelési ág esetében is megtorpanni látszott 2019-ben, a szőlők ára kissé mérséklődött is, a gyümölcsösöknél is csak nagyon enyhe volt a drágulás. 2010 óta a szőlők ára 97 százalékkal nőtt 2019-re, míg a gyümölcsösöké 168 százalékkal.

Bár az áremelkedés üteme csökkent a szántóknál, valamint az erdők, fásított területek esetében, ott nagyobb lendületvesztés egyelőre nem látszott, előbbinél az árak 2010 óta 162 százalékkal, utóbbinál 106 százalékkal emelkedtek. Továbbra is jelentős áremelkedés jellemezte a gyepek, rétek és legelők művelési ágat, a 2010-es árakhoz képest 146 százalékkal kellett többet fizetni értük 2019-ben a Takarék Földárindex szerint.

A legdrágább művelési ágaknál régiós szinten is jelentős különbségek figyelhetők meg. A szőlőkért a legtöbbet a Közép-Dunántúlon kellett fizetni, hektáronként 2,7 millió forintot, míg a legkevesebbet az Észak-Alföldön kértek, 1,1 millió forintot.

A gyümölcsösök a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön kerültek a legtöbbe, ahol 1,9 millió forintot kellett fizetni hektáronként a területekért.

A gyepek, rétek és legelők Közép-Magyarországon bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos átlagos hektáronkénti árukkal, míg a legkevesebbet, 804 ezer forintot Észak-Magyarországon kellett fizetni.

A különböző művelési ágak közül a korábbi évekhez hasonlóan szinte minden régióban a szőlők számítottak a legdrágábbnak 2019-ben is, kivételt csak az Alföld jelentett. A legtöbb helyen a szőlőét a gyümölcsösök ára követi, míg a legolcsóbbnak az erdők és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön előzték meg árazásban a gyepeket, réteket és legelőket.


Nem várható jelentősebb árcsökkenés

A koronavírus-járvány és az átmenetileg recesszióba csúszó világgazdasági helyzet ellenére, a Takarék Termőföldindex elemzői még komolyabb recesszió esetén sem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére. Önmagában egy gazdasági visszaeséstől nem várják a mezőgazdasági jövedelmek érezhető, a földárakra is kiható romlását.

A termőföld ára a történelmi tapasztalatok alapján lefelé rugalmatlan, vagyis még recessziós környezetben is legfeljebb stagnál, esetleg minimális mértékben csökken. Nagyobb veszélyt a hozamszintek, a kamatok emelkedése jelenthetne, azonban ennek jelei egyelőre nem láthatóak. Keresleti oldalon a banki finanszírozási lehetőségek támogatják a földpiaci árak további lassú emelkedését, azonban az elemzők szerint a jelentősebb földár-emelkedés tényezői kimerülőben vannak.

A teljes elemzés a Takarék Index honlapján érhető el.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.12.04 13:29

Úgy állunk most, hogy hamarosan nem lesz termőföld, mert lakópark és ipari park maggal vetik be.
Már engedélyt kapott a műcsirke is.
-----------
Laborban készült, állatkínzásmentes ?csirkehúst? dobnak piacra Szingapúrban
Gyártási engedélyt kapott az első ?tiszta hús? a világon, ami nem levágott állatoktól származik.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/laborban-keszult-allatkinzasmentes-csirkehust-dobnak-piacra-szingapurban/
----------------
A műcsirkéhez nem kell kukoricát termelni, tápot gyártani.
Műbroki, műnő, műcsirke, mesterséges intelligencia... műEVOLÚCIÓ :DD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html