Az egyébként is lelassult, és csak lassan talpraálló lakáspiac számára újabb érvágás lehet a hitelfelvételi lehetőségek további szűkítése.  Első megközelítésben drasztikusnak tűnik a deviza alapú jelzáloghitelezés - a tervek szerint már idén szeptembertől való - teljes beszüntetése.

Beragadhatnak a fizetési problémával küszködők

Bár manapság a tranzakciók kb. 65-70 százaléka új hitel felvétele nélkül zajlik, s a forinthitelek aránya az új hitelekben 70 százalék közelében van, még most is jelentősen alacsonyabb törlesztő részletet biztosítanak az euróhitelek, így lesznek, akik azért esnek majd ki a lakáspiac vevői közül, mert ezen magasabb törlesztőrészleteket már nem tudják vállalni. Az esetleg újra csökkenésnek induló kereslet csökkenő árakhoz, a fizetési problémával küszködő adósok „beragadásához", a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének csökkenéséhez vezethet.

A forinthitelek versenyképességéhez megfontolandó lenne az alapkamat jelentősebb csökkenéséig, a következő 2 évben egy rövid időre (pl. 3 évre) szóló kis mértékű (pl. 3 százalékos) kamattámogatás nyújtása a lakásvásárlási  forinthitelekre. A tavalyi éves mintegy 500 milliárd forintos új lakáshitel-volumennel számolva ez az első évben 15, a 2-4. évben 30 milliárd forintos állami kiadással járna, de hatása nagyon pozitív lehet a lakáspiacra.

Ugyanígy csökkentené a hitelköltségeket a banki forrásköltségek mérséklése a másodlagos jelzáloglevél-piac élénkítése, valamint a jelzáloglevél kibocsátás kereskedelmi bankok részére történő engedélyezése. 

Kérdés még továbbá az is, hogy a bankadó milyen formában fog megvalósulni, és ebből mennyit hárítanak majd át a pénzintézetek a hitelköltségeken át a hitelfelvevőkre, illetve a bankadó hogyan befolyásolja majd a bankok hitelezési készségét, és ez milyen hatással jár majd az ingatlanpiacra.  

A pozitív hatások várhatóan csak középtávon éreztethetik hatásukat. Sokat lendíthet a keresleten az SZJA 2011-től hatályba lépő csökkentése. Az így a háztartásoknál maradó szabad jövedelmekből (amelyek egy része lakáshitel-törlesztésre lesz "váltható") több irányulhat a lakáspiac felé.

Nagygyörgy pozitívan értékeli a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról szóló döntést is, noha a moratórium sokadik kitolása azzal a kockázattal járhat, hogy a hitelfelvevőkben hamis illúziót kelt nemfizetésük hatásának megítélésében, és a bankrendszer stabilitását is veszélyeztetheti az elhúzódó megoldáskeresés.

A lakáspiaci mélypontról való kilábalásának gyorsítását segítené az új lakások 25 százalékos áfaterhének mérséklése, akár 5 százalékra. Erre az EU szabályozása lehetőséget ad - hangsúlyozza a közelmény.  

Ösztönzö lehet, ha bizonyos követelményeknek megfelelő építőipari cégeknél (pl. 100 munkavállaló, tartozásmentesség, képzési vállalás, stb.) alkalmazott fizikai dolgozók számára Start „Építő" kártyát biztosítanak 2-3 évre, amikor is alacsonyabb közterheket kell csak fizetniük.

Támogatja az élénkülést az építőipari cégek bevonása a szociális reform részeként megvalósuló közmunka programba, főként segédmunkásként történő foglalkoztatáson keresztül.  Bár az illetékszabályok racionalizálása már tavaly elindult, rejt még potenciált, pl. az új lakások illetékmentességének 30 millió forintig történő kitolásában.

QP | Quality Placement