Tízből négy lakóingatlant Budapesten adtak el az elmúlt másfél évben, lakásból csaknem minden második a fővárosban kelt el, míg a családi házak eladásánál Pest, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megye vezeti a ranglistát. A teljes magyarországi lakóingatlan-forgalomból lévő részesedés alapján a fővárost Győr-Moson-Sopron, Pest, Hajdú-Bihar és Csongrád megye követi - nagyjából 7 százalékos, 6 százalékos és 5 százalékos részesedéssel -, míg a legkevesebb adásvétel Nógrád, Tolna és Heves megyében volt az elmúlt másfél évben, mindhárom esetben 1-2 százalék közötti részaránnyal.

Járási szinten nézve a forgalmat három budapesti kerület (a XIII., a XI. és a XIV.) mellett a debreceni, a győri és a szegedi járás részesedése haladja meg a 3 százalékot az országos forgalomból - olvasható az elemzésben.

Somogy a listavezető

Az átlagos vidéki lakóingatlan eladási ára az elmúlt másfél évben 9,37 millió forint, míg Budapesten 13,76 millió forint volt. Egy lakás vidéken átlagosan 8,6 millió forintba került, míg egy családi ház 13,65 millió forintba.  A családi házak budapesti átlagára több mint duplája a vidékinek, 30,45 millió forint - emeli ki Valkó Dávid vezető elemző. Hozzáteszi: a fővárosban túlnyomórészt a jobb környéken lévő, jobb minőségű, nagyobb értékű ingatlanok iránt van kereslet, ahogyan ez az eladott házak átlagos értékében is tükröződik.

A megyei lakóingatlan átlagár rangsort Somogy megye vezeti - jelentős részben Balaton-parti új lakóprojektek lakáseladásai által -; lakásokat és házakat együtt nézve egyedül itt volt 200 ezer forint felett az átlagos négyzetméterár. Somogy után a legdrágábbnak Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megye számít, míg az ársorrend másik végén - egyedüliként 100 ezer forint alatti értékkel - Nógrád megye áll.

Országos átlagban (Budapesttel nem számolva) a községi tranzakciós átlagár 27 százalékkal marad el a városi árszinttől. A községi árszint Zala és Pest megyében közelíti meg legjobban az össz-városi szintet (5, illetve 9 százalék a városok javára). Békés megyében ugyanakkor a községi átlagár csupán a városi 38 százaléka.

Ha igazán nagy házat akar, itt keresse

Az elmúlt másfél év során eladott lakóingatlanok átlagmérete országosan 61 négyzetméter volt. Az átlagos eladott ház mérete 119 négyzetméter, míg a lakásé 55 négyzetméter volt. Veszprém megyében adták el a legnagyobb házakat, itt 151 négyzetméteres volt az átlagos alapterület. Veszprémet a rangsorban három újabb dunántúli megye - Győr-Moson-Sopron, Baranya és Vas - követi a házméret alapján. A legkisebbek Fejér megyében voltak az értékesített házak, 86 négyzetméterrel.

Míg a családi házak között közel kétszeres a megyék közti különbség, lakásoknál kicsi a szórás: Nógrád megye értéke a legkisebb 50 négyzetméterrel, míg a 60 négyzetmétert egyedül Pest megye haladja meg (61 négyzetméter). Ennek fő oka - a házakhoz képest eleve kisebb méretek mellett - az eladásokban nagy súllyal szereplő lakótelepi lakások homogén, 53 négyzetméteres átlagos méret összetétele - magyarázza Valkó Dávid.

Padlón vannak a telekárak

Lassuló forgalomcsökkenés és nagyon alacsony szinten lévő árak jellemzik a magyarországi telekpiacot - derül ki a friss OTP Telek Értéktérképből. Míg a NAV jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázisában 2008-ban még 24 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot érintő telektranzakció szerepelt, 2010-ben ez 15,2 ezerre, a tavalyi évben pedig 13,7 ezerre csökkent. A piac zsugorodása évről-évre nem egyenletes: míg 2008 és 2010 között közel kétötödével csökkent az adásvételek száma, 2010 és 2012 között már csak 10 százalékkal szűkült a piac.

Egyedül Somogy megyében nőtt a kereslet az elmúlt négy év során, ahol a 2007-ben meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján fekvő települések vonzerejét. A visszaesés Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett három dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) maradt 30 százalék alatt 2008 és 2012 között. Érdekes, hogy az amúgy marginális forgalmú Budapesten volt a legjelentősebb csökkenés: a fővárosban öt év alatt kereken harmadára esett vissza a telekforgalom.

A telekpiacon a lakáspiachoz képest kétszeres értékvesztés következett be a válság berobbanása óta; országos átlagban 30 százalékkal csökkentek az árak. Az elmúlt öt évben egyedül Győr-Moson-Sopron megyében és Csongrád megyében drágultak a telkek, Heves megyében nagyjából stagnáltak az árak, míg a legnagyobb visszaesés Nógrádban volt, ahol gyakorlatilag feleződött az átlagár. Jelenleg vidéken átlagosan 3600 forintot kell szánni egy négyzetméternyi telek megvásárlására, míg Budapesten közel 28 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlagár.

A megyei sorrendet Pest vezeti 6330 forintos négyzetméterárral, s még Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Hajdú-Bihar értéke van 4000 forint felett. A sor végén pedig - Békés és Tolna után - Nógrád megye áll, egyedüliként ezer forint alatti fajlagos árral (740 forint). A vidéki átlagos telekár 3,7, míg Budapesten 31 millió forint volt az elmúlt bő másfél évben. Jelenleg nagyon kedvező feltételekkel lehet vásárolni,  a piac felfutásához azonban az önálló házak iránti, 2007 óta jelentősen visszaesett kereslet újbóli élénkülésére lenne szükség - hívja  fel a figyemet Valkó Dávid.

QP | Quality Placement