Elkészült a csepeli szigetcsúcs koncepcióterve, így megkezdődhet a szigetcsúcs 175 hektáros keleti oldalára vonatkozó fővárosi szabályozási keretterv és a kerületi szabályozási terv módosítása. Csepel-sziget belvároshoz közel eső része a főváros legnagyobb összefüggő beépítetlen területe, amelyet a jövő Budapestjének és az esetleges 2020-as budapesti olimpiának is az egyik lehetséges helyszíneként ismer a nagyközönség. A hosszú távú észak-csepeli fejlesztési terv integrálja a "Csepel-Manhattan" koncepciót és a "Csepel-Víziváros" gondolatot, egyúttal a város jövőbeni sport- és szabadidőközparkjának a területét megkétszerezve, lehetőséget teremt Budapest számára, hogy megpályázhassa a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezésének a jogát. A szabályozás által érintett terület döntően a Martinsa-Fadesa, valamint a csepeli és a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll. A koncepciótervezésbe bevont NAOS Design Consultants terve az elkövetkezendő huszonöt-harminc év fejlesztéseinek biztosít lehetőséget, oly módon, hogy a zömében 2013 és 2020 közt megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések számára megteremti a közösségi források mellett a magántőke bevonásának a lehetőségét is. A dél-budapesti fejlesztési térségben, amely a szigetcsúcs mellett Lágymányos, Ferencváros és Pesterzsébet északi területeit foglalja magában, a jövőben négy Duna-híd és egy új metróvonal létesítése szükséges. A Szigetcsúcs projekt legfontosabb elve a fenntarthatóság. A program egy multifunkcionális negyed megvalósítását célozza 14 ezer lakással, 600 ezer négyzetméter iroda- és igazgatási területtel, valamint 200 ezer négyzetméternyi szolgáltatással. A 25 ezer lakosú, napi 50 ezer látogatóra tervezett Észak-Csepel a londoni Docklands mintáját követi, és ezzel az üzleti szolgáltatási versenyben egyértelműen vezető szerephez juthat Kelet-Közép-Európa fővárosai között. Egyedülálló különlegességét az adja, hogy a terület több mint fele zöld- és vízfelületekből áll majd. A Ráckevei Duna-ág és a Szabadkikötő út melletti erdősáv, az új nagy városi közpark és a kialakítandó csatornák partján létesülő parkok mind a városrész természeti karakterét erősítik. A területet fejlesztő Martinsa-Fadesa valóságos vízi várost tervez, amelynek legfontosabb szervező eleme egy a sziget karakterére jellemző új vízrendszer, amely kapcsolódik a térség környezetvédelmi beruházásaihoz. A szigetcsúcson épülő központi szennyvíztisztító átadásával 2010-től Budapesten tisztítatlan víz egyáltalán nem kerülhet a Dunába. A Ráckevei Duna-ág vízminőségét ugyancsak egy uniós projekt javítja majd a jövőben, míg a víz öntisztulását és az azzal összefüggő biológiai sokszínűséget a szigetcsúcs új vízrendszere és a kapcsolódó zöldterület-fejlesztések biztosítják. Tóth Mihály, a kerület polgármestere szerint a koncepcióterv komoly előrelépés, mivel ezúttal végre olyan terv készült, amely mögött a kerület vezetésével együtt a főváros szakembergárdája és a terület spanyol tulajdonosa is egyaránt felsorakozott. A polgármester úgy véli, a közel másfél éves érdekegyeztetési és tervezési folyamat eredményeként létrejött program jó esélyt teremt arra, hogy az olyan, a szigetcsúcs fejlesztéséhez szervesen kapcsolódó nagy dél-budapesti infrastruktúra-beruházások, mint a Galvani hidak, illetve az észak-déli regionális gyorsvasút megvalósítása is időben előrébb hozhatók legyenek.