A világ vezető vállalatainál a teljes vagyon több mint felét, jellemzően 70-80 százalékát a szellemi tőke és nem a dologi eszközök képezik. Magyarországon még nem ennyire magas a szellemi vagyon aránya, de már ötven százalék feletti. Azt mindenki tudja, hogy a megfogható, dologi vagyon megszerzése és védelme érdekében mit kell tenni, ugyanakkor azt kevesen, hogy a szellemi vagyon milyen részekből áll, hogyan lehet azt gazdagítani, hogyan kell a szellemi értékeket kezelni, nyilvántartani, megőrizni és a különböző tudatos és véletlen támadások ellen megvédeni. A szellemi vagyonnal kapcsolatos ismeretek a szükséges és elvárható mérték alatt vannak. Kevesen tudnak például az ideiglenes intézkedés szabályozásáról - mondta lapunknak Lantos Mihály, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Gyorsan alkalmazható Ez egy pontosan szabályozott gyorsított bírósági eljárás végeredménye, ami lehetővé teszi, hogy egy jogellenes állapot azonnal megszűnjön. Az intézkedést már akkor is foganatosíthatja a bíróság, ha a jogsértés csak valószínűsíthető. Ha később megalapozatlannak bizonyul az intézkedés, adott esetben meg kell téríteni az okozott kárt. Ideiglenes intézkedést nemcsak a szellemi tulajdon megsértése esetén lehet kérni, leggyakrabban védjegy, mintaoltalom esetleg szabadalom bitorlása vagy annak nyilvánvaló veszélye esetén veszik igénybe. Ideiglenes intézkedéssel legtöbbször a jogellenes állapot (például más védjegyének jogtalan használatának) megszüntetését rendelik el, de a kérelmező ilyen módon kötelezheti a jogsértő felet a feltételezett jogsértéssel összefüggő adatok szolgáltatására is. Az intézkedés az esetek döntő többségében hatékony, és a bitorlás leállítását követően a jogsértő fél az ellene indított érdemi eljárást gyakran már nem folytatja, egyezséget ajánl vagy fogad el, előfordul, hogy tevékenységét egyszerűen megszünteti, illetve az eljárást más módon véglegesen lezárja és ezzel a bíróságot felesleges munkától tehermentesíti. A nagy cégek már jól használják Az ideiglenes intézkedésre több példa akad, melyek igazolják ennek a jogi eszköznek a hatékonyságát és gyorsaságát és a jogvita gyors megszüntetését eredményezték - sorolja Lantos. Magyarországon a google.hu domainnevet sokáig nem az ismert világcég, a Google Inc. használta, hanem egy magyar társaság a saját részére jegyeztette be 2001-ben, amikor a Google Inc. szolgáltatása Magyarországon még alig volt ismert. A világcég a domainnevet használó magyar vállalat ellen védjegybitorlás és versenyjogi sérelem jogcímén pert indított, és ennek keretében ideiglenes intézkedést kért. A bíróság az ideiglenes intézkedést rövid időn belül elrendelte, és ezt követően a jogsértő fél azonnal egyezséget ajánlott fel, a domainnévhez fűződő jogait a jogos tulajdonos részére átruházta, és így az érdemi bírósági eljárás lefolytatására már nem került sor. A világhírű New York-i Donna Karan divatcég DKNY márkanevét egy egri kft. függönyök és lakástextíliák árusítására használta, saját részére bejegyeztette domainnévként a dkny.hu megjelölést, sőt DKNY Kft. néven jegyeztette be vállalatát. A DKNY márkanevet nyilvánvalóan a világcég jó hírének elsajátítása céljából választotta, magát feltételezhetően abból a téves jogi felfogásból kiindulva tekintette vétlennek, hogy a DKNY védjegyről nem tudta, hogy oltalma a függönyök, lakástextíliák vonatkozásában is fennáll, illetve a jó hírnévre tekintettel ezekre az árukra is kiterjed. A bíróság az ideiglenes intézkedést gyorsan elrendelte, a társaság ezt követően felhagyott tevékenységével, majd megszűnt. A domainnév használatára az ideiglenes intézkedésben megfogalmazott tiltás kiterjedt, ugyanakkor a domainnév átruházása előtt csak jogerős bírósági ítélet révén vagy a vállalat megszűnése után válik szabaddá az út, miután az ideiglenes intézkedés csak tiltást fogalmaz meg, de a tulajdonviszonyok megváltoztatására csak a végleges döntés ad lehetőséget. A Herendi Zrt. is megvédte magát Persze nem csupán világcégek esetében akadnak ilyen ügyek. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. is indított védjegybitorlási pert és benne ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Herendi Kristály Kft. ellen. A jogsértő tevékenységek: jogellenes cégnévhasználat, illetve a társaság egy összetéveszthető ábrás herendi megjelölést tartalmazó reklámtáblára kért hatósági engedélyt a herendi jegyzőtől. A kft.-nek saját védjegybejelentései is voltak, melyekben a herendi megjelölés szerepelt. Az ideiglenes intézkedést a bíróság elrendelte, a biztosíték nyújtása iránti alperesi kérelmet elutasította. Az alperest eltiltották a cégnév és a herendi megjelölés használatától első és másodfokon is. Az alperes a saját védjegybejelentéseire hivatkozva megkísérelte felfüggesztetni az eljárást, de ez a törekvése nem sikerült, az ideiglenes intézkedést a bíróság előbbre sorolta. A védjegybejelentések ellen indított felszólalások eredményeként a bejelentő háromból kettőt magától visszavont, a maradék egyet pedig a Magyar Szabadalmi Hivatal elutasította. A cégnév használatával az alperes az ideiglenes intézkedés ellenére sem hagyott fel (azaz nem változtatott nevet, de tevékenységet se igazán folytatott). Ezt követően a bíróság az érdemi eljárás lezárásaként megerősítette, hogy cégnévvel is lehet védjegybitorlást elkövetni. Az ügy érdekessége, hogy az alperes egyik tulajdonosának vezetékneve Herendi volt, de a bíróság ezt a körülményt sem tekintette elegendő indoknak - mondta a Danubia ügyvezetője. (A cikk a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. közreműködésével készült.)