Kevesen tudják, hogy az ügyvédnek a tanácsadás kivételével kötelező az ügyféllel írásbeli megbízási szerződést kötnie. Erre nem a Ptk. vagy az ügyvédi törvény, hanem az ügyvédi etikai szabályzat kötelezi őt. A megbízási szerződés írásba foglalásának az elmaradása fegyelmi vétség. Az írásba foglalás hiánya nem teszi érvénytelenné a megbízási szerződést, de tartalmának bizonyítása az ügyvéd feladata, ami adott esetben roppant nehézkes is lehet, de biztos, hogy mindkét félre nézve hátrányos, amikor egy bizalmi viszony a kezdeti tisztázatlanságok miatt megrendül. A megbízási szerződésnek mindkét fél érdekében tartalmaznia kell a szerződő felek szükséges személyi adatait, a megbízás tárgyát, a megbízási díjat, amiben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ez lehet egyösszegű vagy állhat alapdíjból és a munka jellegétől függően meghatározott összegekből (például tárgyalási naponként, beadványonként, egyéb eljárási cselekményenként meghatározott díjból) és költségből (például sokszorosítás, postaköltség, útiköltség, illetékek költségéből). A megbízási szerződés talán legfontosabb része a tényvázlat. Ez lehet a szerződéshez csatolt melléklet, de tartalmazhatja a szerződés szövege is. Javaslom, hogy az ügyfél ragaszkodjék minden lényeges elemnek a tényvázlatban való feltüntetéséhez, mivel csak ezzel igazolhatja, hogy valójában mivel bízta meg a jogi képviselőjét. Célszerű otthon alaposan felkészülni, vázlatot készíteni, összeírni minden, az üggyel összefüggő gondunkat-bajunkat, hogy ne maradjon ki a tényvázlatból semmi. A megbízási szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, ám nagyon figyeljünk rá, hogy szó szerint mit tartalmaz az irat, amelyet aláírunk. Ha bármilyen kérdésük merül fel, nem értenek világosan valamit, ne szégyelljék azt, kérdezzenek rá, az ügyvéd részletesen el fogja magyarázni. Megtörtént esetet említek: ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvéd és a felek nem ugyanazt értették a szerződés szövegén, így az ügyfél tévedésben volt, s a bíróság az írásba foglalt tartalommal tartotta fenn a szerződést, mondván, ha az ügyfél nem értette a szöveget, miért nem kérdezett rá, s miért írta alá a szerződést. Ne szégyelljünk ezért kérdezni!